Fullextra.hu - Grafitnesz, egy megalomán profán kritikája a nihilből

Előrebocsátom, profán vagyok. Kedvenc tinikori versem , "In Anctartica is snowing, And in Mexico is hot, In Japan the wind is blowing, And in Italy is hot. "

Utálom a spenótot, a tehénturós laskát, éppen kiönteni készültem azt az adagot amit anyám lelkesen tett be a hűtőbe, amikor régi fekete Nokiám csengett, Irén csacsogva közölte, megvan a városban a grafitnesz, kérdeztem mifénesz, majd beugrott. A Grafitnesz, amit többször kerestem a könyvesboltokban, itt Erdélyben, mindhiába. Picit hülyének is gondolhattak, vagy obszedáltnak, főleg azokkal a fülgallgatókkal, ahogyan hip hop ritmusra dobálgattam magam. Lerohanok, csak négyszáz lej, ámulok. Ki a napra, indián nyár Marosvásárhelyen, a mai magyar líra főműve kezemben, fülemben go to Beirut and do a show there...jobbra Petőfi, szembe velem egy ócska ruhás bácsi a padon, mintha Barbuzinból csöppent volna egyenest ide, gondoltam megmutatom a könyv árát. Megyek.

Első gin tonic

" Szerelmes vers nincs vers van szerelem ", többek közt egy kis piros szerelmesvers antológia ezen sora kezdte el megkedveltetni velem a mai magyar lírát. Úgy tapintottam végig a kötetet mint csóró a tévéjátékon megnyert első osztályú jegyét az Air France madridi járatán, a párnázott karosszékben, hátradőlve.
Surmóként kerestem az internetes irodalomszájtokon annyira divatos kifejézessekkel élve az ütős verseket, vagy azokat amik nagyon ott vannak.
’"Szerelmes vers nincs vers van szerelem ", dúdolgattam, kinyitva találomra,
"A nadrágomra nem kell szíj, s papucs-
cipőmre nem kell fürge pertli,
bent (...) ha ki kell menni,
Hisz nincs hova fuss. "
Így out of context, nem szól túl jól. In context sem. Hisz, az utolsó szakasz, csodaszép. Olvassák el.

Második gin tonic

Lehet, hogy nem szabad pár vers alapján megítélni egy költőt? Lehet, hogy nem szabad inni kritika írása közben? Lehet, hogy Isten egy entertainer? Lehet, hogy József Attila után nem kellene többett verset írni, magyarul?
Sok az intertextuális bravúrnak szánt, jópofa pukkasztó profizmus. Sok, persze lehet, csak az én agyamnak. "Kék szirmaidban elhamvad az ég..." ehhez talán még nem nyúlt senki. Zseniket lehet másra, mint önmagunk gúnyolására használni?

Parti Nagy Lajos tud kétségtelenül abszolúte gyönyörűt írni József Attilára is, meg egyáltalán. A Parapet remekmű, szentségtörésként pár sor,
"...nézné bárányát és a fát,
ahogy cibálja, hasogatja
a bárd, a kés, a balta
a tarka pongyolát s magát,
mág egy halom lesz asszony és fa
s így mindegyik determinált.’"
Huhh.

Körkörös gondolatok kerestem, egy elképzelt zsenimázs gondolatait, ahogy valaki mondaná, ugyanazt, de ami megrengeti az Univerzumot. Helyette kapok körkörös rímeket,
"...s váltig illatozik minden,
Unter den Linden."
egy az én átlag műveltségemnek komplikált versben.
Mégis igaz lenne, hogy csak a legnagyobbakat kellene olvasnunk, hisz időnk kevés?

Parti Nagy versei gyakran emlékeztetnek egy Audinál dolgozó designerre, váltana is, meg... A metamorfózisok percekre elfeledtetik az érzést, percekre- de nehezen hihető, a Pékszombat írója, ugyanaz mint, mondjuk, az Őszi Hedwigek-é. Kérdés, a kötet koherens struktúrának készült-e. De, néha, ott cseng az extrovert magányos.

Kapunk érdekes konstellációkat, viruálisakat, meg valókat, hazafiparódiát,
" Afrikába minek mész te, Fecske,
kövérebb ott hal, vad és menyecske?"
profi verseket, yeah.
Meg szupermarhaságokat, Löncsölő kislány, A hawai hó, amiknek tényleg itt lenne a helye?

Harmadik gin tonic

Marketing és reklám tanulmányaim ellenére sosem értettem, hogy abban a National Geographicban, amelyben az ógörög kultúráról van hét oldal, hogy lehet Rolex meg Hennessy reklám.
Roger Waters, Radio KAOS, "... blooming sunny California day..."

Aztán rájöttem.
Vegyék meg, uraim, gyönyörű ez a könyv, jól mutat a polcon is.

A könyv magasszitű kivitelezése magasfokú gondolatot és képet takar. Végülis a hawai hó is tetszik. Sőt, ez is,

"minden toaletten
csend ül
papír egy szálka se
lendül
éled az
esti domesztosz
nincs kosz
ne félj"

Zsenimázs sincs.A valós élmény, however, kevés. Akárcsak az ütős vers, ami nagyon ott van.

De, E.M. Cioran: ’"Egy könyvnek az intrinszek értéke nem a téma fontosságától függ,
... , hanem attól a módtól ahogy azt tárgyaljuk ami véletlenszerű és lényegtelen, a legkisebbet. A ’lényeg’ sosem követelte a legkisebb tehetséget sem."

Negyedik gin tonic

Jelenünk néha eltűnik, katartikus élményekre nem sokan képesek, mintha derengene a Parti látószög.
"...Baka Pistát ma temették,
a vers segít kimondanom,
holnap temetik Csorba Győzőt,
fekszik majd a ravatalon,
Lövölde tér minden napom
falhoz állítja az előzőt,
bábút egy lőgyakorlaton."

Ez már nem Parti úr stilisztikai show-ja, nem kivagyokén parádé a legdrágább biciklivel a grundon, pátosszal teli szavak, annyi pátosszal amennyi kell egy csodavershez.

’"...egy őszológián
az ember kinéz és
dől a vers rakásra
fogom és megírom
ó te szép mimézis
megvagy a hatása
csak kinéz ablakán
ott úsznak a versek
szép rácsos papíron
az égbolt hablatyán"

Csodaversek.

Igen, szabad még magyarul írni. Parti úr, gratulálok.