Fullextra.hu - Karácsony közelg II.

„ Mikor én kis gyerek voltam, juhok után jártam,
Egy almácskát találtam, azt is a jó Istennek szántam”

Nagyon sok érdekes, és szép szokás, népszokás kötődik karácsony ünnepéhez.
A lány almára öntött vízből mosdott, hogy piros legyen jövőre az arca. Az állatokat almáról itatták, hogy egészségesek maradjanak. Bizonyos helyeken a gyümölcsfákra is kötöttek a karácsonyi almából, hogy a szerencse ne kerülje el a ház tájékát. Almából a jövő év időjárását is megmondták. Amennyiben a gazda az alma felvágásakor egy magot is elvágott, akkor rossz, sértetlen mag esetében az elkövetkező év időjárása pedig jó lesz.
Aki karácsonykor férges almát választ az beteg lesz, vagy meghal.
Az ünnepi asztal köré is kötődnek szokások. A gazdasszonynak nem volt szabad
felállnia, hogy jó ülő kotlósai legyenek, a gazda azért nem mozdult, nehogy méhei elriadjanak, a könyöklés –úgy tartották-, kelést okoz.Volt vidék, ahol a halottaknak is terítettek, a lelkeknek a szoba sarkaiba diót dobtak. Az asztal alatti szalmát (lásd Karácsony közelg I. !) megetették a lábasjószággal, ha betegek lettek annak füstjével gyógyítottak. Az asztalon maradt ételeket, morzsákat megőrizték, ez is jó volt betegeket füstölni, tűzre vetve vihar ellen, szerelem felkeltésére.
Az ünnep köszöntéséből szinte minden korosztály kivette a részét. Betlehemezni a férfiak, és a legények jártak, a gyerekek kántáltak, a pásztorok a házakat járták végig a termékenységet biztosító vesszőnyalábbal.
A betlehemesek a középkorig visszavezethető egyházi eredetű misztériumjátékok őrzői. Majdnem minden vidék betlehemes játékának más a szövege, és váváltozó a szereplők száma is. Egyik változat szerint két angyal viszi a jászolt, van két pásztor, akik a kissé nagyothalló gubás Öreggel beszélgetnek. Mindnyájuk kezében láncos bot van. A szokás, kikerülvén a templomokból majdnem teljesen elvesztette vallásos jellegét, és akárcsak a fenti szereposztásban lejátszódó jelenet, nagyon sok népi tréfát, úgyis mondhatjuk vásári komédiás elemet tartalmaz. A betlehemes játék folyamán a mezőn alvó pásztorokat az angyal keltegeti, és az újszülött Jézushoz küldi. A főszereplő az Öreg, akinek elhallásai alkotják a humor forrását. A későbbiekben a szent család szállást keres, itt a játék kitérhet a fösvény gazda, és a jólelkű paraszt közötti jellemkülönbség ábrázolására, majd a pásztorok, - más változatokban - a napkeleti királyok is ajándékot visznek a kisdednek. A betlehemezés része lehet még valamely Herodes-jelenet.A játékot adománygyújtési formulák zárják le.
Vesszőhordáskor a pásztorok azokat a házakat keresik fel, ahol tehenet tartanak.
A gazdasszony annyi szálat húz ki a nyalábból, ahány tehenük van, majd azzal megcsapkodja a csordás lába szárát
December havában, a régi falusi élet elmaradhatatlan velejárója volt a gyerekek
Kántálása. többen összeálltak, és járták sorba a házakat. Egyikük beszólt az ablakon :
Kell-e kenteknek angyali vigasság?
Ha kellett, az ablak alatt rákezdték:
Mikor én kis gyerekcs voltam, juhok után jártam,
Egy almácskát találtam, azt is a jó Istennek szántam
Szálljon erre a házra az Isten áldása,
Siessünk, siessünk, Betlehembe érhessünk,
Ott van a mi Jézuskánk, akit régen kerestünk.

A háziak élelemmel, pénzzel köszönték meg az éneklést.