Fullextra.hu - MAGYARORSZÁGI EGÉSZSÉGÜGYI DISZKRIMINÁCIÓ

A Magyarország.hu web-oldalon az alábbiak olvashatók:
„A társadalombiztosítás területén minden tagállamban a tagállami jogszabályok érvényesek, ...

... emellett a minden tagállamra kiterjedő egyenlő elbánás elvét érvényesítik. Az Unió arra törekszik, hogy a személyek szabad mozgásának jogával élő EU tagállamokban vándorló emberek részére biztosítsa az ellátás jogosultságát más tagállamok területén is. A koordináció jogforrása a 1408/71/EGK és a végrehajtására kiadott 574/72/EGK rendelet.”

Amit az utazóknak tudniuk kell

Mire tarthatunk igényt a rendeletek alapján, ha egy másik tagállamba utazunk?

a) Itthon megszerzett jogainkat más tagállamok elismerik, b) ha itthon már rendelkezünk biztosítással, nem kell másik biztosítást kötnünk a másik tagállamban, c) egyetlen tagállamban sem érhet bennünket hátrányos megkülönböztetés azon az alapon, hogy más állam állampolgárai vagyunk, d) korábbi biztosításunk nem vész el, a biztosításban töltött, illetve szolgálati időt a szolgáltatások nyújtásakor figyelembe veszik.

Amennyiben átmenetileg, turistaként tartózkodunk valamely EU tagállamban, ugyanolyan feltételekkel kaphatunk sürgősségi betegellátást, mint a meglátogatott ország állampolgárai. Itthoni egészségbiztosításunk alapján az Országos Egészségbiztosítási Pénztár mindazokat az ellátásokat kifizeti, amelyeket a másik EU tagállam állampolgárai részére szintén a biztosítójuk fizet; ezeket tehát külföldön térítésmentesen kapjuk. Azon ellátásokért viszont, amelyekért az EU tagállam állampolgárai is maguk fizetnek, a magyar állampolgároknak is fizetni kell. A kiutazás előtt mindössze az E 111 számú formanyomtatványt kell felvenni a lakóhely szerint illetékes Megyei Egészségbiztosítási Pénztárnál. Vigyázat, a formanyomtatványt az orvosi ellátáskor feltétlenül át kell adni az ellátást végző orvosnak vagy intézménynek, mert azt utólag nem kötelesek átvenni!

Amit az orvosoknak tudniuk kell

Az EU tagállamokban biztosítottak Magyarországon a magyar biztosítottakéival azonos feltételek szerint, térítésmentes sürgősségi betegellátásban részesülnek.

Az azonosság az ellátást nyújtó szolgáltató OEP általi finanszírozására is vonatkozik, tehát az EU állampolgár betegek tekintetében megszűnik az árlista lapján felszámított és kiszámlázott szolgáltatások nyújtásának gyakorlata. A szolgáltató ugyanolyan mértékű OEP-finanszírozásra jogosult, mint a magyar biztosítottak ellátása után. A szolgáltatónak kifizetett finanszírozás díját az OEP attól a külföldi biztosítótól kapja vissza, amelynek betegét a magyar orvos ellátta. Ez csak akkor érvényes, ha az EU állampolgár az orvosnak bemutatta az E 111-es formanyomtatványt. Az utólagosan kiállított formanyomtatványok elfogadására ugyanis a szolgáltató nem kötelezhető. Nyomtatvány hiányában az orvos számlát állíthat ki, saját díjszabása alapján…»

Ez mind nagyon szép dolog. Csak egy hibádzik: amikor az iránt érdeklődtem, hogy akadály nélkül olasz személyi igazolvánnyal lányom is beutazhat-e Magyarországra problémák nélkül, mivel magyar útlevele lejárt, s arra nincs idő, hogy felújítsuk, azt a felvilágosítást kaptam, hogy EU tagország lévén azonosságának igazolására elegendő az olasz személyi igazolványa, de a magyar állampolgárságát igazolandó vigyük magunkkal a lejárt útlevelét is. Az illetékes olaszországi magyar képviselet elmulasztotta felhívni a figyelmemet arra, hogy célszerű beszerezni a föntebb említett E 111-es formanyomtatványt, amelynek kitöltése után a lakóhelyünk szerinti Egészségügyi és Társadalombiztosítási Szervezettől kapunk egy igazolást, amely bizonyítja, hogy biztosítva vagyunk az EU tagországokban igénybevett orvosi ellátás költségeit illetően. Az illetékes társadalombiztosítási szervek hivatalból kötelesek erre automatikusan figyelmeztetni az utazó állampolgárokat. Igaz, hogy valamely törvény akkor is érvényes, ha azt nem ismerjük, de hogy egyáltalán létezik valamely törvény, csak az tudhatja, aki arról munkaköréből eredően tud. Nem várható el egyetlen állampolgártól sem, hogy tudomása legyen olyan törvényről vagy rendeletről, amilyenről nem is hallott. Az ilyen ügyekben eljáró illetékes hivatalnok számára azonban törvény írja elő, hogy a tőle elvárható legteljesebb tudással végezze munkáját. Amennyiben tudása nem teljes, vagy más okból szabálytalanul jár el, az általa munkaidejében elkövetettekért, illetve mulasztásokért a fennálló rendelkezések értelmében munkáltatója felelős.

2004. augusztus 28-án autóbalesetet szenvedtem. Talpon lévén az ügyeletes orvosnak nem jutott eszébe, hogy megvizsgáljon. Neki elég volt, hogy nem én vezettem a gépkocsit, és élek... (Folytatás)

Forrás: Irodalmi figyelõ (41/42. sz 2004/2005: Visszhang és Reflexiók vagy Szerzõk Fóruma)