AZ ÉN «EINSTAND»-OM* MAURIZIO ZACCARÓNAK MŰHAMISÍTÁS MIATT
Dátum: December 27, hétfő, 12:14:47
Téma: Kultura
 |
Tavaly (dec. 3-4-én két részben levetítve), a Canale 5 TV-adón láttam Molnár Ferenc «A Pál utcai fiúk» c. regényéből készült olasz TV-filmprodukciót, s erről «dörgő» véleményem s gondolataimat először ....
|
olaszul rögzítettem azon melegében, december 4-e éjjelén...
Most itt van magyarul is az eredeti olasz nyelvű cikkem alapján, de nem annak fordításaként:
A TV-filmváltozat megvalósátása csillagászati összegbe került: ötmilió euróba! 90 személyes stábbal az alkalmas szereplők kiválasztására négyezer próbafelvételt végeztek el a TV-adaptáció végleges megalkotása előtt. A rendező az 1952-es születésű Maurizio Zaccaro.
Egy előzetes interjúban a díszlettervező Bruno Amalfitano elmondta, hogy csaknem teljesen rekonstruálták 1 km-nyi hosszan a Pál utcát. Valóban egy nagy munka lehetett a megvalósításaa, eredeti anyagokat felhasználva elkészítették a korabeli lakberendezés bútorait, függönyöket, kristálytárgyakat, stb. Tehát, nem véletlen, hogy a díszletekre fordított összeg volt a legmagasabb. Mindenféle eszközzel igyekeztek a korabeli hangulatot megteremteni. Csak egy kis hiba csúszott a számításukba, nyilván a regény megjelenésének éve, az 1907-es esztendő vezette félre a film megvalósítóit, valamivel több mint egy évtizednyit tévedtek az időmeghatározásban. A TV-filmet népszerűsítő reklámszövegek, a regény cselekményét összefoglaló írások következetesen a múlt század első éveire helyezik a regény cselekményét. S itt bizony tévednek: ha jól utánaszámolunk, bizony bő egy évtizedes a csúszás! Ha figyelembe vesszük, hogy az író gyermekori élményeinek állít emléket, s ha feltételezzük, hogy akkor ő is 11-14 éves körüli fiú lehetett, akkor a regény cselekménye 1889-1892-re tehető.
Valójában s regény lapjain keresztül bepillantást nyerhetünk a régi iskolába, tanórákra. Megelevednek előttünk a XIX. század végi budapesti utcák, ahol villamosok helyett lóvasút zötyögött, autózúgás és villamoscsengő helyett verkli hangja szállt be a házak nyitott ablakán. Megismerkedhetünk az egykori gyerekek játékaival, játszóterével: a grunddal. Végigélhetünk egy csodálatos harcot, amelyet a Pál utcaiak és a vörösingesek vívtak egymás ellen, s látunk igazi hőssé nőni egy vékony, kicsi, szőke fiút.
Tehát a XIX század utolsó éveiben, s nem a XX. század első éveiben játszódnak a Pál utcai fiúk eseményei, mint ahogy tévesen hangoztatják itt Olaszországban! E valamivel több mint egy évtizedes időcsúszás felett szemet is húnyhatunk, de az író ideáljának eltorzítását nem fogadhatjuk el! Ellentétben az író erkölcsi üzenetével, azt részben valóban meghamisítja, éppen ezért «einstand»-ot üzenek a rendezőnek, Maurizio Zaccarónak! Ha ez a hamis beállítás meg nem történt volna, egy nagyszerű új TV-filmadaptációnak könyvelhetném el. Így csak megbuktatom a rendezőt: azért mégiscsak elgondolkodtató és felháborító az, hogy merte részben így eltorzítani az eredeti alkotást!
Nagyon sajnálatraméltó és sértő mind a magyar szerzőre, mind ránk magyarokra nézve, akik ezen a regényen nőttünk fel, hogy az olasz filmprodukcióban készült adaptáció «a hazaszeretet és a gyermeki önfeláldozás regényét a felnőttvilág piszkos ügyeit kiteregető történetté» változtatta. Csak egynéhány példa: a filmben Nemecsek anyja szeretőt tart, a film szerint Nemecsek szabó legjobb kliense, Kovács úr személyében s ez mindenképpen ellentétes a regényben megjelenő molnári gondolatvilággal - mint ahogy erre rámutatott Horváth Ádám rendező, a magyarországi örökösök képviselője, s teljesen egyet értek ezzel a meglátással. A fenti példán kívül találkozunk a rendezői szabadságon alapuló fantázia-szereplőkkel is: a regényben szó sincs semmiféle kártyaszenvedélyes, vagyonát eljátszó Boka őrnagyról, a fűrésztelep tót őréről csak annyit tudunk, hogy Janónak hívjak, szó sincs semmiféle Gál Jánosról, híre-hamva sincs semmiféle Editnek és Júliának, ez utóbbi a filmbeli fűrésztelepőr Gál Jánosnak elvált felesége, aki nem más, mint a grund kegyetlen szívű telektulajdonosnője!… Körülöttük forog a felnőttek piszkos, kegyetlen világa, amiről a regényben egy árva szó sincs! Azért elgondolkodtató, és felháborító az, hogy hogyan mernek így eltorzítani egy eredeti alkotást! Jól tudjuk - mi, akik ezen a regényen nőttünk fel - hogy kik a regény szereplői. A Pál utcai fiúk: Boka János, Nemecsek Ernő, Geréb Dezső, Csónakos, Kolnay, Barabás, Csele, Csengey, Kende, Leszik, Richter, Weisz. A vörösingesek: Áts Feri, a Pásztor-fivérek, Wendauer, Szebenics. Egyéb szereplők: Rácz tanárúr, a tót Janó, törökméz-árus, Nemecsek szülei, Geréb apja, az orvos, Csetneky úr, Mária (Geréb családjának háztartási alkalmazottja).
A filmet egyébként magyar helyszíneken, így a budapesti Füvészkertben, a vácrátóti és az alcsútdobozi arborétumokban forgatták, s olasz sztárok - Virna Lisi, Mario Adorf, Giuseppe Battiston, Nancy Brilli - mellett magyar szereplőket is felvonultat (Harkányi Endre, Mácsai Pál, Ónodi Eszter).
Molnár Ferenc magyarországi örökösei peres úton kívánták megakadályozni a «A Pál utcai fiúk»-ból készült film forgalomba hozatalát. Ezek szerint Molnár Ferenc magyarországi örököseinek nem sikerült megakadályozni a Tv-filmprodukció nagy nyilvánosság elé bocsájtását... Egyet értek velük, s az író eredeti erkölcsi üzenete sajnos a rendezői szabad «interpretáció és fantázia» következtében megmérgezett, s ezáltal részben meghamisított!...(Folytatás)
Forrás: Irodalmi Figyelõ "Magyar Irodalmi és Kulturális Galéria" rovat.
|
|