Fullextra.hu - Farsang I.

A farsangi időszak január 6.-án Vízkeresztkor kezdődik, s egészen Hamvazószerdáig, a Nagyböjt kezdetéig tart.

Maga a farsangolás eredete, ill. annak szokásköre olyan sokrétű, és színes, hogy több részben érdemes, lehet vele foglalkozni!
A régi vallási naptárak vízkeresztkor két eseményre emlékeztetnek: epifánia, azaz Jézus Krisztus földi megjelenése, valamint a háromkirályok Krisztus előtti hódolása. A szó egy görög igéből ered, amely az Isten elrejtettségének láthatóvá tételét jelenti. Azaz azt a pillanatot, vagy eseményt, amikor a teremtő, mindenható Isten meglátogatja ezt a világot. Ezen a napon a római katolikus egyház minden egyes lakást beszentel. A bejárati ajtóra rajzolva krétával egy keresztet és az évszámot, ill. a három napkeleti király nevének kezdőbetűjét. A vízkereszti megszentelt vizet háromkirályok vizének nevezték, amellyel meghintették a földet a ház ajtaja előtt, gyógyítottak vele, s a kútba is öntöttek belőle.

A farsang fentebb megnevezett két végnapja közötti népszokások magukba foglalták az állatalakoskodó szokásokat, tréfás lakodalmakat, férfi-női ruhacserés játékokat.
A farsangolásnak télűző, a megújuló természetet megünneplő, dícsőítő szerepe volt. Ünneplésének sok változata ismeretes, de közös vonásuk, hogy a telet bábuval megszemélyesítik, és kiűzik a faluból. A szokásokat részben német területről vette át a magyar, ill. a királyi udvarnál itáliai, és francia hatás is mutatkozott.A magyar nyelvben felbukkanó olasz eredetű maskara szó a XVI. században vált ismertté. A népszokások közül talán a farsangról maradt fennt a legtöbb írásos anyag. Ennek oka, hogy az egyházi és világi hatalom egyaránt tilalmi rendeletekkel próbálta megakadályozni, a sok esetben rendbontással, lármával járó ünneplést. Persze éppen ezért mindinkább vágyott arra falu-város népe egyaránt. Falun gyakran három napig egyfolytában járta a tánc. A fiatalok az ivóba mentek, vagy egy-egy háznál jöttek össze, ahol bort mértek, amit közösen fizettek. Maguk közül legényeket választottak, akik a rendet tartották, meg ők parancsoltak a zenészeknek is. Sok eset volt rá, hogy ha nem a megválasztott legények közül rendelt valaki nótát, abból aztán nagy verekedés támadt!
A farsangi lakodalmas szokások közül megemlítendő a rönkhúzással, tőkehúzással egybekötött mókaházasság. Ilyenkor az álmenyasszonyon, és álvölegényen kívűl mindenféle álarcos, maskarás szereplő is részt vett a felvonulásban, amely során megállnak, és tréfás esküvőt tartanak. A rönkhúzást olyankor tartották meg, amikor a faluban az elmúlt esztendőben nem volt lakodalom. Bizonyos helyeken, maguknak a pártában maradt lányoknak kellett húshagyókedden a rönköt húzniuk. Szintén ezen a napon az el nem kelt lányok ablakai alá mentek a fiúk és bekiáltottak:

Akinek van nagy jánya
Hajtsa ki a gulyára.