Fullextra.hu - Frei, Barátok, '84

Tele-vízió. Barátaim közt tudhatom Freit, s ez fájt. Kritika.

Tegnap (2005-01-18) élmény helyett valami mást kaptam. Két csatornánk között csenelhoppingolva a Barátok közt a Dossziét bújtam. Egyfelől végignézhettem, amint két szereplő is kiíródik a forgatókönyvből. Laikus mi úgy láthattuk Taljánföldre viszi őket sorsuk.
Klikk: Frei ici-pici halacskákat fogdos a nyomorgó Malawi nyomorgó feketéinek hatalmas tavának halhiányban szenvedő apró lyukú hálót szövögető, hogy iciri-piciri halacskát kifoghassa a gyarmati Afrika XX. századának nyomorgó gyarmati feketéje. A hosszú percekig tartó egyetlen mondat keltette zavaromat iciri-picirit sem próbálta a Riporter mondatokkal elhessenteni. Aztán rájöttem egy blokk-egy mondat. Erre rémlett fel a burmai rezsim kalandokkal telt bemutatása – mellesleg ma már bárki, aki engedélyt szerez bejárhatja Burmát –, mely szintén ellaposodott a szegények, templomok, rabszolgamunkák, templomok, szegények, templomok, rabszolgamunkák egyetlen mondatos bemutatásánál.
Klikk. Újra együtt élhetek Barátok közt. Kipróbált fekete gyermek. A kasztingon átjutó ifjú titán, fekete, patkányos, bánatos végre – természetesen méltó sorsfordító események után – biztosította helyét köztük, köztünk. Része lehet mindennapjainkat ostromló, velünk együtt élő sorozatunknak, mely a Szomszédok után keletkezett vákuumot hívatott betölteni. Hisz a magyar messzire kerüli az import dél-amerikai sorozatokat. Utáltuk Isaurát, a Fekete (vagy Vad?) Angyalt, utáltunk mindent, ami kapcsolatban van a vadkapitalista babkávén nevelkedett, rabszolgákon bosszút-leverő Juanokkal.
Klikk. Vissza a Dosszié lapjai közé. Luxus szafaripark a nyomasztó szegénységben élő Fekete-Afrika legszegényebb országának, legszegényebb részének kellős-közepén, magyar megyényi bekerített, vadtól hemzsegő, vadtól hemzsegő luxus. ÉS!!! A gyarmati Afrika XX. század eleji hangulatát idéző fekete személyzet a hihetetlen, de több százezer forintos (persze per személy per éjszaka) ágyak mellett, fegyveresek, akikben Frei a félelmetest keresi, de a műfigyelmes katonák-vadászok ajkán ott bujkál a mosoly, nesze fehér! gyarmati Afrika. De Frei izgul, s izgalmában minden olyan fontos információt megad nekünk, laikusoknak, melyet akkor is megszerezhetünk, ha elmegyünk egy tam-tam dob koncert mellett.
Klikk – play. Nem bírtam, valami könnyű kellett, így beraktam a videóba az 1984-et. Hát a történet olyan orwell-i. Üt. Még a feltűnően hatásvadász zene, mely mindig a kellő pillanatban ingerelte, stimulálta érzékszerveimet sem tudott rontani utópisztikus érzésemen. Aztán elnyomottnak éreztem magam. Olvastam négyszer a könyvet, láttam hatszor a filmet, hát elnyomott az álom.
Freiről, barátokról nem álmodtam, viszont zavart, hogy mi lenne velem, ha eljönne Orwell (rémálma).
Klikk.