Fullextra.hu - A -Németek kisebbségben- tudományos konferencia

A Szentendrei Német Kisebbségi Önkormányzat -Németek kisebbségben- tudományos konferenciája Szentendrén 1999. március 9-11-én

A "NÉMETEK KISEBBSÉGBEN" KONFERENCIA PROGRAMJA

Március 9. Kedd délelőtt

11.00-13.00: Ünnepélyes megnyitó
Levezető elnök: Prof. Dr. MANHERZ Károly, a konferencia védnöke
(az ELTE BTK dékánja, a Germanisztika Intézet vezetője)

11.00-11.05
- MIAKICH Gábor (Szentendre város polgármestere)
11.05-11.20
- Prof. Dr. MANHERZ Károly (a konferencia védnöke)
11.20-11.50
- Dr. KALTENBACH Jenő (a nemzeti és etnikai kisebbségi
11.50-12.10
- Bemutatkozik Szentendre Város Német Kisebbségi Önkormányzata
- ZAUER Gábor (elnök): Terveink, elképzeléseink
- Dr. B.VIRÁGHALMY Lea (alelnök): A konferencia szervezéséről, támogatóinkról, céljáról
12.10-12.20
- PAPPNÉ FARKAS Klára (az Európa Tanács Információs és Dokumentációs Központ igazgatója)
12.20-12.50
- Dr. KOVÁCS Péter (Külügyminisztérium, Emberi és Kisebbségi Jogi Főosztály vezetője)
12.50-13.00
Rainer Maria RILKE: Stundenbuch 1,8 (1899)
Most élek épp… (A Zsolozsmáskönyvből:1,8)
/Farkasfalvy Dénes O.Cist fordítása/

SZÜNET

Március 9. Kedd délután

14.30-19.00 Egyháztörténet
Szekcióelnök: Prof. Dr. BOLBERITZ Pál
(a PPKE HTK professzora, a Kolping Szövetség országos prézese)

14.30-16.00:
- Dr. MAGYAR István Lénárd (egyetemi adjunktus, Budapest): A "pogányok érseke": Querfurti Szent Brunó (974k.-1009 március 9.)
- GLASENHARDT János (főiskolai adjunktus, Baja): A németség szerepe Magyarország polgárosodásában, a magyarság európai integrációjában
- Dr. KATONA Gyuláné SZENTENDREY Katalin (egyháztörténész, Szentendre): Németek szerepe Szentendre város katolikus plébániájának történetében

16.15-17.45
- LANG, Georg (Zentralvorsitzender von Kolpingwerk, Budakalász): Der Beitrag von Deutschen im Aufbau der katholischen Gesellenvereine in Ungarn
- BÁRTH Dániel (egyetemi hallgató, Kecskemét): A német nemzetiségi nyelvhasználat nyomai a magyar katolikus egyház liturgikus gyakorlatában
- KOCH, Jochen (PhD Student, Deutschland): Die Regentschaft der Sprache und die Sprache der Regenten (Die Geschichte der deutschspachigen Gemeinden in der Evangelisch-Lutherischen Kirche in Ungarn vom Beginn des II. Weltkrieges bis in die 50-er Jahre)

18.00-19.00
- Dr. B.VIRÁGHALMY Lea (tudományos kutató, PhD-hallgató, Szentendre): Pfeiffer János veszprémi kanonok családi iratai
- ERDÉLYI Árpád (egyetemi hallgató, Vaskút): Essgewohnheiten der religiösen Festtage bei den Ungarndeutschen in der Gemeinde Vaskút

SZÜNET

Este: Filmklub
ENYEDI Ildikó: Bűvös vadász (Weber operája alapján született magyar film, 1994)

Március 10. Szerda délelőtt

9.00-14.00 Történelem
Szekcióelnök:

9.00-10.30
- Dr. ILLÉNYI Domonkos (főiskolai tanár, Eger): Áttekintés
- Dr. POZSONY Ferenc (egyetemi docens, Kolozsvár): Szászok és magyarok Kolozsvárt a XVI-XVII. század fordulóján
- Dr. HAUSEL Sándor (főlevéltáros, Balassagyarmat): Nógrád megye XVIII.-XIX. századi szórványnémetsége

10.45-12.15
- Dr. FÜZES Miklós (levéltárigazgató-helyettes, Pécs): Kényszer SS sorozás Magyarországon a magyar kormányzati és közigazgatási szervek tevékenységében
- GRÓF Károly (levéltáros, Dorog): A magyarországi német lakosság Komárom-Esztergom vármegyében a II. világháborút követő években
- HÁMORI Péter (főiskolai tanársegéd, Budapest): Szegénység, szegénygondozás, szociálpolitika Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye német községeiben 1920 és 1949 között

12.30-14.00
- SZESZTAY Ádám (kisebbségkutató-történész, Budapest): Az 50-es évek lengyelországi és magyarországi német intézményrendszerének összehasonlítása
- Dr. B.VIRÁGHALMY Lea (tudományos kutató, PhD-hallgató, Szentendre): Egy szudétanémet nagypolgár európai és délkelet-ázsiai kapcsolathálója (Ferdinand Blumentritt 1853-1913)
- SCHUTH, Johann (Chefredakteur der Neuen Zeitung, Budapest): Die Deutschen in Namibia

SZÜNET

Március 10. Szerda délután

14.30-19.30 Művelődéstörténet
Szekcióelnök: Dr. HEISZLER Vilmos (egyetemi docens,
ELTE BTK Művelődéstörténet tanszék, a történelemtudományok kandidátusa)

14.30-16.00
- Dr. KOMÁROMI Sándor (irodalomtörténész-kutató, Budapest): Német és magyar könyv a reformkori Magyarországon: a Wigand-testvérek működése Pozsonyban, Kassán és Pesten
- Dr. B.VIRÁGHALMY Lea (tudományos kutató, PhD-hallgató, Szentendre): Az Országos Széchényi Könyvtár német nyelvű kalendáriumai
- LUKÁTS János (könyvtárvezető, német referens, Budapest): Rendszerváltó évtized - a magyarországi németek a könyvkiadás tükrében, 1985-1995

16.15-17.45
- Dr. BALOGH András (egyetemi adjunktus, Budapest): Die Anfänge der deutschen Literatur in Ungarn im Spannungsfeld zweier Nationalliteraturen
- BÓDYNÉ MÁRKUS Rozália (PhD-hallgató, Budapest): Nemzeti érzés és irodalmi ízlés pozsonyi és pest-budai német nyelvű folyóiratokban az 1810-es és 1840-es évek között
- Dr. HEISZLER Vilmos (egyetemi docens, Budapest): A pesti német polgárság demográfiai és kulturális viszonyai a XIX. század II. felében

18.00-19.00
- VESZTRÓCZY Zsolt (történész-muzeológus, Budapest): A Magyarországi Kárpát Egyesület szerepe Szepes megye dualizmus kori polgárosodásában
- HAZAY István (PhD-hallgató, Budapest): A bécsi színházak hatása a pest-budai német nyelvű színjátszásra
- ZAUER Gábor (Szentendre Város Német Kisebbségi Önkormányzatának elnöke, Szentendre): Német építészeti emlékek a Dunakanyarban

SZÜNET

Este: Filmklub
STURRIDGE, Charles: Találkozunk még (A partraszállás 50. évfordulójára készített BBC angol játékfilm) /Alec Guinness, Lauren Bacall, Geraldine Chaplin, Edward Herrmann, Leo McKern, Jeanne Moreau, John Randolph/

Március 11. Csütörtök délelőtt

9.00-14.00 Mentalitástörténet
Szekcióelnök: Dr. ILLÉNYI Domonkos
(az egri Eszterházy Károly Főiskola tanszékvezető főiskolai tanára,
a történelemtudományok kandidátusa)

9.00-10.30
- BORONKAI Szabolcs (gimnáziumi tanár, PhD-jelölt, Budapest): Wandlungen und Abwandlungen der ungarndeutschen Identität (Anhand von Leben und Werk des Moritz Kolbenheyer 1810-1884)
- BINDORFFER Györgyi (egyetemi oktató, PhD-hallgató, Szentendre): Nyelv és kultúra viszonya - mit tehetnek és tesznek a svábok etnikai létük megőrzése érdekében ma Magyarországon?
- Dr. KOPASZ Filoméla Gertrúd (főiskolai adjunktus, Szeged): Német nemzetiségi alapfokú oktatás Magyarországon 1945 és 1948 között

10.45-12.15
- OROSZNÉ TAKÁCS Katalin (egyetemi oktató, PhD-hallgató, Veszprém): Heimatbuch - eine besondere Form der Geschichtsschreibung und der autobiographischen Literatur der deutschen Minderheit
- SOMOGYI Orsolya (PhD-hallgató, Budapest): Magyarországi németek a két világháború között - kulturális egyesületek Pilisvörösváron
- ILYÉS Zoltán (főiskolai adjunktus, Eger): A kárpáti németek identitásának és hagyományőrzésének kérdései 1945 után
12.30-14.00
- Dr. FÜZES Miklós (levéltárigazgató-helyettes, Pécs): A magyarországi németek pokoljárása
- ZÁGONI SZABÓ Csilla (egyetemi hallgató, Szeged): A hajósi német kisebbség az egykori Szovjetunióban (Visszaemlékezések, interjúk)
- TIRCSI Richárd (hittanár, egyetemi hallgató, Mérk): A Szovjetunióba kényszermunkára hurcolt mérki és vállaji németek története (1945-1949)

SZÜNET

Március 11. Csütörtök délután

14.30-19.00 Helytörténet
Szekcióelnök: Dr. FÜZES Miklós
(a Baranya Megyei Levéltár igazgatóhelyettese, a történelemtudományok kandidátusa)

14.30-16.00
- Dr. HALABUK József (főiskolai docens, Budapest): "Ez a sváb jómadár mit keres itt?" Albertfalva német telepesei a XIX. században
- RÁTKAINÉ JABLONKAI Réka (egyetemi tanársegéd, Budapest): Geschichte der Deutschen in Schmöllnitz
- DÖRÖMBÖZI Péter (egyetemi hallgató, Pécs): A székesfehérvári német polgárság kulturális szerepe a XVIII.-XIX. században

16.15-17.45
- KEGYESNÉ SZEKERES Erika (egyetemi tanársegéd, PhD-hallgató, Miskolc): Három német falu múltja, jelene és jövője Borsod-Abaúj-Zemplén megyében
- ZÁGONI SZABÓ Csilla (egyetemi hallgató, Szeged): Egy hegyaljai sváb község (Hercegkút) története
- ZENTAINÉ KOLLÁR Andrea (egyetemi tanársegéd, PhD-hallgató, Szeged): A bácsalmási német kisebbség szociolingvisztikai helyzete, problémái

18.00-19.00
- KALTENECHER Ferenc (gimnáziumi tanár, PhD-hallgató, Dunaharaszti): Európaiság a Kárpát-medencében - egy magyarországi falu (Dunaharaszti) történetén keresztül
- SONNEVEND Anna (egyetemi hallgató, Veszprém): Balaton-felvidéki német közös udvarok

19.00-19.05 A konferencia zárszava
- Dr. B.VIRÁGHALMY Lea (a konferencia szervezője)

__________________________________________________________________________________

Dr. B.VIRÁGHALMY Lea (a Szentendrei Német Kisebbségi Önkormányzat alelnöke):

BEVEZETŐ
A konferencia szervezéséről, támogatóinkról, céljáról

Tisztelt Hölgyeim, Uraim!

A Németek kisebbségben konferencia megszervezésére először akkor gondoltam, amikor a választások előtt Zauer Gábor megkeresett. Elmondta, hogy szeretne egy német származású fiatalokból álló agilis csapatot indítani az önkormányzati választásokon. Örömmel csatlakoztam tervéhez, azzal a kikötéssel, hogy kizárólag tudományos, kulturális kérdésekkel szeretnék foglalkozni. Tervünk bevált, a választópolgárok 16 %-ának támogatásával megalakíthattuk német kisebbségi önkormányzatunkat.

Első ülésünkön megállapodtunk, hogy mindenki azzal a témával fog foglalkozni, amihez ért. Ki a politikával, gazdasági kérdésekkel, ki a sörfesztivállal, a számítástechnikával, ki - jelen esetben én - pedig a tudományos konferenciával. Munkamegosztásunk helyesnek bizonyult. Így ezen konferencia tudományos és szakmai, pályázati szervezője én lettem, előzetesen egyeztetve, együttműködve és ellenőrizve a Gazdasági és Pénzügyi Ellenőrzési Bizottság vezetőjével, Jámbor Ferenccel, valamint a Kulturális és Hagyományőrző Bizottság vezetőjével, Elter Istvánnal.

Az Interneten, postai úton, egyetemeken, főiskolákon és akadémiákon, levél- és könvtárakban, az Országos Német Kisebbségi Önkormányzatot választó Elektori Gyűlésen, valamint a televízióban és a Neue Zeitungban hirdetett Németek kisebbségben konferenciára több, mint 60 jelentkezés érkezett.

A konferencia programjának összeállításakor ezért számomra az első probléma a szelektálás kérdése volt. Alapvető kiindulási pontként azt a tételt állítottam fel, hogy a konferencia - tudományos. Tehát azok a jelentkezők élveztek előnyt, akiknek tevékenysége, végzettsége valamilyen felsőoktatási intézményhez kapcsolódik előadói, vagy PhD-hallgatói minőségben. A fennmaradó időpontokra pedig a már elfogadott előadások által kirajzolódó témakörökből hiányzó problémák, események jelesebb szakértőit kértem fel. Ebből következően úgy harminc előadást kellett elutasítanom, vagy a tematika alapján némi módosítást kérni a szerzőktől, a konferencia feszessége érdekében. Így is sor kerülhet természetesen arra, hogy bizonyos visszatérő motívumokkal, eseményekkel találkozunk majd az előadásokban. Erről a történelem, a múltunk tehet, nem pedig a szerkesztő. Mindenesetre törekedtem arra, hogy ezeket az eseményeket különböző szemszögből járjuk majd végig.

Ezúton szeretnék elnézést kérni azoktól, akiknek az előadására, visszaemlékezésére nem kerülhetett most sor. Szeretném ezeket az idős embereket arra kérni, hogy jelezzék környezetükben is, hogy a velük történtekről annyi év után most már tudnának, ha mély fájdalommal is, de beszélni. Ez ugyanis nemcsak az ő igényük, kötelességük, hanem esetleg a mi jövőnk is ettől függ. Ezért szeretném, ha a konferencián résztvevő érdeklődő fiatalokban felmerülne egy olyan szakdolgozat megírásának lehetősége, amelyben az idősebb korosztályokkal készített interjúkat, visszaemlékezéseket, naplókat dolgoznák fel, szakavatott témavezetők segítségével. Kérem ehhez a főiskolák, egyetemek segítségét is, hiszen a munka - halandóságunkat figyelembe véve - egyre sürgetőbb.

Ez a konferencia szervezésével kapcsolatos első benyomásom. A másik az öröm. Örültem a sok lelkes fiatalnak, a kedves leveleknek. Szeretnék idézni néhány levélből: "Tanársegéd vagyok, s a főiskolán többek között a mindenkori harmadéves nemzetiségi óvodapedagógus szakos hallgatóknak tanítom a Nemzetiségi ismeretek című tárgyat. Szeretnék részt venni a konferencián előadás tartása nélkül, annak érdekében, hogy a témával foglalkozók körét megismerjem, s az ott szerzett tapasztalatokat, ismereteket főiskolai tanítványaimnak aztán átadhassam. A főiskolán mindent elkövetek azért, hogy a nemzetiségi hallgatók minél jobban megismerjék a magyarországi németek múltját, jelenét minden területen. Ezért utazásokat, tanulmányutakat szervezek nekik belföldön, külföldön egyaránt..." Egy e-mail: "Érdeklődéssel látogattam meg honlapjukon a márciusi tudományos konferenciáról szóló oldalt. Jómagam negyedik éve lakom Magyarországon, osztrák-svájci-német származású vagyok. Célom megismerni és megérteni a többieket. Az első lépés ehhez személyes és családi gyökereink feltárása. Mindegyikünknek többé-kevésbé megvan a saját nemzeti, vallási és műveltségi háttere. Ez néha szerteágazik és összefonódik, mint a felekezetileg és kulturailag vegyes családoknál. Előfordul, hogy feszültséggel viszonyulunk azonosságunkhoz, vagy hogy akár szakítottunk családi, vallási vagy nemzeti hátterünkkel. Közép-Európában a két háború olyan helyzetet teremtett, amiben a nemzetek viszálya és a kisebbségi komplexusok ellenkeznek az európai egység álmával. Fontos az egészséges azonosság és a valós fogalom saját magunkról. Kérdezzük meg magunktól, vajon hol rejlenek hagyományainkban az élő vizek ezen forrásai és vajon hogyan aknázhatjuk ki ezeket a forrásokat. Ez nem nosztalgikus visszafordulás, ha a jövő érdekében újra megcélozzuk a maradandó értékeket." Végül egy szegedi egyetemi hallgató leveléből: "Várom, hogy mihamarabb találkozzunk és megismerjük egymást. Végül is egy dolgon fáradozunk mindketten, amit István királyunk Intelmeiben olyan jól megfogalmazott: "Mert amiként különb-különb tájakról és tartományokból jönnek a vendégek, úgy különb nyelvet és szokast, különb-különb példát és fegyvert hoznak magukkal, s mindez az országot díszíti, az udvar fényét emeli, s a külföldieket a pöffeszkedéstől elrettenti. Mert az egynyelvű és egyszokású ország gyenge és esendő. Ennélfogva megparancsolom Neked, fiam, hogy a jövevényeket jóakaratúan gyámolítsad és becsben tartsad, hogy nálad szívesebben tartózkodjanak, mintsem másutt lakjanak." A konferencia szervezése közben ért támadásokat az ezekből a levelekből áradó barátság, elkötelezettség, és ki merem mondani, a német származás iránt vállalt többgenerációs hűség feledteti. Köszönöm, hogy a -Szerelmesfilm- tengert néző hősével együtt mondhatom: "ezt már nem veheti el tőlem senki".

A konferencia támogatói kizárólag értelmiségiek voltak. Segítséget kapcsolatokban, címekben az ELTE Germanisztikai Intézetétől, valamint tudom, hogy meglepő, de a Szlavisztika Intézettől kaptam. Az itt oktató, hallgató kollégák közül többen bolgár, horvát, szlovák és lengyel kisebbségi képviselők. Pályázati lehetőségekre hívták fel a figyelmemet, és érdeklődéssel várják módszertani beszámolómat a konferenciáról. Lehet, hogy példánkat követésre méltónak fogják találni? Remélem, igen.

Pénzbeli támogatást reményeink szerint két részletben kapunk. Az elsőt a Nemzeti és Kulturális Örökség Minisztériumának Nemzeti és Etnikai Ügyek Főosztályától. Ebből a konferencia szekcióelnökeinek munkáját tudjuk jelképes összeggel honorálni, valamint a homepage elkészítését fizetjük ki. A második részletre benyújtott pályázatunkra még nem érkezett válasz, de talán tudjuk belőle az előadók (pénzben nem mérhető) kutatásait valamennyire jutalmazni. A konferenciára érkező előadók, érdeklődők utazási-, szállás- és étkezési költségeiket maguk fizetik.

Szentendre Város Önkormányzatától pénzügyi támogatást sem a konferenciára, sem a kisebbségi önkormányzatunk működésére nem kaptunk. Biztosították viszont számunkra térítésmentesen ezt a szépen berendezett, kifestett dísztermet, amelyért most nyilvánosan szeretnék köszönetet mondani. Vigyázni fogunk rá, hiszen a miénk.

Ennek fényében nyugodtan mondhatom: ez a konferencia Szentendre Város költségvetésének, adófizető polgárainak egyetlen fillérjébe sem került. Városunk rangját, hírnevét viszont öregbíti, az országos átlagnál jóval több magasan kvalifikált polgárainak eddig nem kellően hangsúlyozott önbecsülését pedig növeli.

Köszönöm a figyelmet.

Dr. Lea-Katharina Steller (geb. Virághalmy)