| Küzdőtér |
|
|
|
-Peth-
.
Síri csendben haldoklik minden, az út előlem menekül.
Befordult arccal kiégett aggyal vánszorgok tovább egyedül.
Lépteim hangja, ha nyomot hagyna… ma már,csak énbennem fáj
…és átkozza testem, üldözi lelkem, némán e- haldokló táj
Messze az otthon, vállamon hordom a mindjobban kínzó hiányt,
de előre látok, és senkit sem vágyok... Már nem mondok könyörgő imát.
|
Ideje: December 11, csütörtök, 18:00:58 - Lacoba
|
|
| |
|
| "Vége" | Belépés/Regisztráció | 3 hozzászólás | Search Discussion |
|
| | Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért. |
|
|
|
|
|
Re: Vége (Pontok: 1)
tokio170 Ideje: December 12, péntek, 07:09:21
(Adatok | Üzenet küldése) | Péter, ez a vers tetszik!
Bocsi, mégis szétcincáltam. Szerintem ebből nem igazán lesz szabályos dolog, és nem is jól mutat abban a tördelésben, amit te szántál neki.
Néhol más a felfogásom, de nézd meg, ízlelgesd az én verziómat!
Elpusztul minden,
az út előlem menekül.
Befordult arccal,
kiégett aggyal
vánszorgok tovább egyedül.
Lépteim hangja,
ha nyomot hagyna,
csakis énbennem fáj.
Átkozza testem,
üldözi lelkem,
némán e haldokló táj.
Távol az otthon,
kínzó hiányod
vállamon hordom,
mint végzetes hibát.
Mindenségre vágyom –
mégsem mondok
egy könyörgő imát.
|
- Re: Vége Peth Ideje: December 19, péntek, 14:42:19
- Re: Vége Tidus89 Ideje: Január 12, hétfő, 15:20:14
|
|
|
|
|
|
