| Küzdőtér |
|
|
|
andrass
-
én nem hittem benne,
s most csodálkozok,
felhőkre ülök,
csak próbálkozok,
szelet lovaglok,
messze vigyen,
keresem-kutatom,
ki volt ilyen;
valami ősömnek ,
- úgy sejtem -
nagy sara van,
abban, hogy a szívem
szíjjazva van,
abban, hogy nem hiszek,
egyebet én,
csak a holdfényt,
ha elnyúlt
a szemed szélén,
csak a nyáresti csöndet
fontolgatom,
csak József Attilát
dúdolgatom,
én nem hittem benne,
de véremben van,
ájulni, suhanni
alaktalan,
szárnyaim feszítve
próbálgatom,
s József Attilát
dúdolgatom…
|
Ideje: December 15, hétfő, 10:24:15 - Lacoba
|
|
| |
|
| "nem hittem..." | Belépés/Regisztráció | 12 hozzászólás | Search Discussion |
|
| | Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért. |
|
|
|
|
|
Re: nem hittem... (Pontok: 1)
tokio170 Ideje: December 16, kedd, 03:10:53
(Adatok | Üzenet küldése) | András, te nagyon tudod verseidben boncolgatni magad, egy saját belső pszichológussal vagy megáldva.
Gyorsan váltasz át azonban a másikra - a kedvesre -, ráadásul - egy - nem a legjobban sikerült képpel: "a szemed szélén".
Talán a szemed vizén ideillőbb lenne. Egyáltalán mi van az ember szeme szélén - a bőrredő? Abban nem látszik (játszik) a nyújtott holdfény.
Nem szeretem, ha klasszikusokat emleget valaki versében. Mankónak vélem, olyan figyelemfelhívó, kiemelkedni vágyó sejtetésnek, hogy nekem bizony van közöm a nagy elődhöz.
Mint - viszont - tudjuk, ez a legkevesebb esetben van így. Dúdolgass egy erdélyi népdalt, az szerintem sokat segít.
Felhőre ültettél most engem is, ezzel a verseddel, de nem jutottam messzire vele. |
|
|
|
|
|
Re: nem hittem... (Pontok: 1)
andrass Ideje: December 16, kedd, 07:40:20
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Köszönöm a reagálást
- a versben a szem - az én értelmezésemben a - nyilván a szemgolyót jelenti, hiszen, ahogy írtad is csak abban látható a hold fénye, a költészet és a versek élvezete megkívánja az asszociációs képességet, tehát nem kell mindent néven nevezni, természetesen nem a képzavarokról beszélek (nehogy kioktatásnak vedd!)
- Nem értem, hogy milyen klasszikust idéztem a versben (természetesen ismerek verseket melyekben megtalálható ez a kép, de nálam ez a felvillanás nem önmagáért van, nem a kedves áll a középpontban, hanem az én- egy okfejtés része, egy felsorolás egyik eleme stb.)
- Nem azért írom bele a versbe egy költő nevét, hogy jobban eladható legyen a vers, azt viszont felvállalom, hogy a gyökerek (és most nyilván az én saját értelmezésemben) rendkívül fontosak számomra és ennek a továbbiakban is hangot adok
Köszönöm az értékelést,
András. |
|
|
|
|
|
Re: nem hittem... (Pontok: 1)
andrass Ideje: December 17, szerda, 15:35:32
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Gondolkoztam...a szem széle dologban igazad van
.....
csak a holdfényt,
ha elnyúlt
a szemed tükrén,
....
nekem ez sem tetszik, az a gond, hogy nem szoktam a verseimet átírni, ha nem tetszik egyszerűen "mellőzöm". Még annyit a kedvesre való áttérés csak egy felsorolás része. József Attila emlegetése pedig éppen annyira ösztönösen jön, mint a többi elem a versben, de Faludyt vagy Hrabalt is szoktam emlegetni.
Amit a klasszikusok említéséről írtál, lehet, hogy nem áll messze a valóságtól, én azonban mindig azt írom, ami "jön" nem szoktam túl sokat gondolkodni, lehet ezért van az, hogy egy-két jó versemre (az én ítéletem szerint) nagyon sok próbálkozás jut, tudatosan nem azt írom, hogy rossz, mert azokat vázlatoknak tartom, lépcsőknek, amiknek ugyanúgy meg kell születniük.
András. |
|
|
|
|
|
Re: nem hittem... (Pontok: 1)
Lacoba Ideje: December 17, szerda, 17:19:46
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Érdekes dolog merült fel ismét. Most nálad András. Javítsunk-e versünkön? Bár csak később térek a versedre, de mindenképpen ide tartozik. A nagy költőink kis társaságokban adták közkézre először írásaikat, verseiket. Ott mindenki ízlelgette azt, majd valamire jutottak, a nagy elődök pedig otthon rágták napokig, hetekig, évekig mire vers lett belőle. A vers lényege a megfelelő szavak, szókapcsolatok keresése. Ez csak úgy...? Nekik se ment.
A versedben nem véletlen említi Tokyo József Attila szerepét.
1. József Attilát nem igazán szokták dúdolni, tán mondogatni
2. a mondandód ugyan szépen követhető, és viszonylag szépen is dolgoztál az eszközökkel, de ennek aztán nem sok közét látom ahhoz, hogy "csak József Attilát
dúdolgatom"
3. de maradjunk akkor inkább a dúdolgatásnál. Ennek emlegetése egy laza rendszerű, szabad-versben nem szerencsés, mert a kevert ritmus miatt a dúdolás nem igazán helyén való (ha még azt is ismét figyelembe vesszük, hogy neki valóban vannak belső ritmikai elemekre épülő versei, akkor pláne)
4. kisebb gond, de a csodálkozo(k), próbálkozo(k) helyett "m" betű dukál.
összegezve egy jónak mondható vers veszik el József Attila téves felemlítésével, és a dúdolgatok is versidegen.
Ajánlom, hogy bizony csak dolgozd meg a verset, mert érdemes, hiszen az egyik legjobb lehet azok közül amiket tőled olvastam. Kerüljön minden a maga helyére, az értelmes helyére. |
|
|
|
|
|
Re: nem hittem... (Pontok: 1)
andrass Ideje: December 17, szerda, 18:56:51
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Lacoba!
1.A csodálkozok-próbálkozok: abszolút igazad van, a helyes csodálkozom és próbálkozom
2. Nos és én bármennyire is hihetetlen szoktam dúdolni JA verseket, van néhány nagy kedvencem (Sebő együttes, Kex, Hobo -feldolgozásában: Hetedik, Klárisok, Nincsen apám, Tiszta szívvel, Rejtelmek stb.) Pont a belső ritmika miatt igen könnyen megzenésíthető versek.
3. A versek átírásáról a fentiek során leírtam a véleményemet( de lehet változtatok, illetve lehet meg fog változni a véleményem), persze az őszinte kritikának örülök, sokkal jobban, mint amikor a versekre, bármennyire bugyuta és giccses (az én szemszögemből!) mindenki azt írja, hogy nagyszerű, stb.
4. A vers az én értelmezésemben az idealizmusról szól és abba bőven belefér József Attila sokszori dúdolgatása...no de a véleményetek hatására megpróbáltam egy kicsit kívülről szemlélni a versemet, amit ezidáig nem sokszor tettem vagy nem voltam képes rá, vagy nem is akartam és láss csodát ...lehet, hogy tényleg idegen JA neve?
Köszönöm a figyelmet,
András. |
|
|
|
|
|
Re: nem hittem... (Pontok: 1)
andrass Ideje: December 17, szerda, 19:05:11
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | A "dúdolgat" vonalat is átgondoltam
Csíki András:
én nem hittem…
én nem hittem benne,
s most csodálkozom,
felhőkre ülök,
csak próbálkozom,
szelet lovaglok,
messze vigyen,
keresem-kutatom,
ki volt ilyen;
valami ősömnek ,
- úgy sejtem -
nagy sara van,
abban, hogy a szívem
szíjjazva van,
abban, hogy nem hiszek,
egyebet én,
csak a holdfényt,
ha elnyúlt
a szemed tükrén,
csak a nyáresti csöndet
fontolgatom,
nagy szakadásom
foltozgatom,
én nem hittem benne,
de véremben van,
ájulni, suhanni
alaktalan,
szárnyaim feszítve
próbálgatom,
múló időmet
számítgatom |
|
|
|
|
|
Re: nem hittem... (Pontok: 1)
andrass Ideje: December 18, csütörtök, 07:49:22
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Hihetetlen, hogy mennyi helyesírási hibát el tud követni az ember, pedig elolvassa százszor és nem veszi észre, legalábbis a sajátjában nem. Nálam gyakori, hogy betűk maradnak ki és egyáltalán nem tűnik fel.
A "van" ismétlésére: ez is gyakori nálam, hogy két egymást követő sorban ugyanaz a szó szerepel, vagy a szót önmagával "rímeltetem". Szerinted ez abszolút rossz dolog?
például, a következő két soromat is erős kritika érte, pedig a nyomatékosítást szolgálná az ismétlés, mi a véleményed?
"Valahová leülni csak,
Egy járdaszéli padra csak,
S ott mondani...."
(Valahová leülni)
András. |
|
|
|
|
|
|
