Küzdőtér |
|
|
|
|
Vers: 118 piros szegfüvel - az utcán. |
|
|
Egy boldognak látszó férfialak, az utcán halad. |
Orrát - néha karjaival ölelt, papírba csomagolt
Virágok közé dugja. A virágüzletböl éppen imént
Lépett ki, hol az elárusítót, idösebb koru hölgyet
Meglepte mikor - 118 és ennél nem kevesebb
Piros szegfüt kért! ... de a jó üzletasszony hamar
Ósszeszedte magát, rögtön sürgött-serénykedett
Mondja: már is, uram! ... de ismét rákérdezett,
Ugye 118-at mondott, ha nem tévedek!? .. Ahaa,
Annyit! ... volt válasza s melléragadt - mosolya!
A tulajdonos a szálakat rakva, a féfire tekintett.
Nagy szerelem? - kérdezte kedvesen de feleletet
Nem is várva, szeme elmerengett "én is kaptam
Virágokat, gyönyörüt, pirosat valaha!.. magam
Emlékei ma is ugyanúgy élnek és csodálatosan
Szépek!" tekintete visszatért a virágra. Remélem
Szavaim nem bántották - gyengeség volt tölem.
Mindanyaiunk gyengesége a csodás szerelem!
A csokor elkészült. Birtokosa felöleli, meghajtja
Fejét a hölgy felé, az utcára lép, most ott halad!
|
Ideje: Október 03, vasárnap, 20:55:34 - szkallas
|
|
| |
|
"118 piros szegfüvel - az utcán." | Belépés/Regisztráció | 2 hozzászólás | Search Discussion |
| Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért. |
|
|
|
|
|
Re: 118 piros szegfüvel - az utcán. (Pontok: 1) Halogen (tukkancs@zwallet.com) Ideje: Október 06, szerda, 22:18:57 (Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Ez a pesszimista hozzáállás érdekelne, mit hozott.... |
|
|
|
|
|
|