| Küzdőtér |
|
|
|
 |
Vers: mango : A mi szeptemberünk |
|
mango
(Neked...)
Már utolsót villan a nyár
a Duna szabdalt-fényű tükre fölött,
az idő mellém ül vétkeit meggyónni,
vagy tán ott áll régi padunk mögött… -
halk türelem terelgeti bennem az estét,
még a zaj is csenddé békül,
és fehérré forr a szökőkút habja,
ha visszagondolok a napra,
amikor hozzám egészen közel ültél…
Eltelt egy újabb év,
zöldbe szőtt harmat lepi már újra a tájat,
opálos ég fekszik a gyepre,
és már alig fáj ez a versbe írható bánat.
Ha nem fáj, csak azért nem,
mert a szél nem fújt el a csillagok hamujával,
- bár mind csonkig égtek,-
de életben tartalak
dacos kitartással - ameddig élek.
Emlékszel, mikor válni kellett…?
A pillanat hirtelen állóképpé torzult,
- úgy éreztem, semmim nem marad -,
és az estbe billent szürkületben
megállt a felhő az egekben
ahogy szívverésem lassult, majd elakadt;
…mint köd, ha elgurítja a lenge szél:
felhőidomító konoksággal
rongyos, megvakult csillagok felett szállnék, -
ha Te nem lennél…
Lassan megsimít az őszi ég hűvöse
a holdtalan homályban,
szivárogva enged az alkony az éjszakának
és árnyak hada gyűlik már köröttem,
- tipródik bennem a nemrég - ,
míg lent a rakparton
a lépcsőt sárossá öleli az uszadékos ár,
és most szelíd bánatom elfojtott haragjával
magányom zord méltósága fáj…
… így talál rám
a csillagoltó reggel,
és a fejem alá igazított halál.
Budapest, 2005.szeptember 18.
|
|
| |
|
| "mango : A mi szeptemberünk" | Belépés/Regisztráció | 11 hozzászólás | Search Discussion |
|
| | Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért. |
|
|
|
|
|
Re: mango : A mi szeptemberünk (Pontok: 1)
Maurice Ideje: Szeptember 26, hétfő, 14:59:26
(Adatok | Üzenet küldése) | | Jó itt is olvasnom. Csodálatos vers, szépségéről felesleges beszélni, hiszen a madarak, az alkonyat, a szerelem szépsége annyira természetes, amennyira megmagyarázhatatlan. Versed különleges átmenetet képvisel az óda, az elégia, a profán zsoltár között mindezek erényeivel. |
|
|
|
|
|
Re: mango : A mi szeptemberünk (Pontok: 1)
Netelka (sarhelyi@invitel.hu) Ideje: Szeptember 27, kedd, 08:00:52
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | | Ez a versed valóban megrendítően szép. A legutóbbi olvasásnál a szívveréses sor került nagyon közel hozzám. Most pedig a vers vége: "így talál rám a csillagoltó reggel, és a fejem alá igazított halál". Szívbemarkoló kép. |
|
|
|
|
|
Re: mango : A mi szeptemberünk (Pontok: 1)
Netelka (sarhelyi@invitel.hu) Ideje: Szeptember 27, kedd, 08:01:04
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | | Ez a versed valóban megrendítően szép. A legutóbbi olvasásnál a szívveréses sor került nagyon közel hozzám. Most pedig a vers vége: "így talál rám a csillagoltó reggel, és a fejem alá igazított halál". Szívbemarkoló kép. |
|
|
|
|
|
Re: mango : A mi szeptemberünk (Pontok: 1)
edami Ideje: November 07, hétfő, 15:28:56
(Adatok | Üzenet küldése) | Ahanyszor olvasom annyirszor fedezem fel lelked melyenek vegtelen szepseget.
szeretettel
edami |
|
|
|
|
|
Re: mango : A mi szeptemberünk (Pontok: 1)
Samway Ideje: December 11, vasárnap, 13:45:26
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Sajnálom, hogy csak most sikerült olvasnom e remeket, de élmény volt Mango....
ha a szépet akarnám idézni belőle akkor ezt tenném "elejétől-végig" |
|
|
|
|
|
Re: mango : A mi szeptemberünk (Pontok: 1)
greenapple Ideje: Október 21, vasárnap, 08:40:30
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | "az idő mellém ül vétkeit meggyónni," -csodálatos sor, egy a sok közül -egyszerűen - bravúros!
greenapple |
|
|
|
|
|
|
