| Küzdőtér |
|
|
|
 |
Vers: Tél végi összegzés |
|
mango
Neked...
Ilyenkor csak áll, és néz az ember…
morzsolgatja kutyája selymes, hosszú fülét,
okos, barna szemében fényt vél látni, - értelmet,
csendes okosságot és szép, szelíd türelmet.
Kint sötét van, pengeként metsz a hideg
mely átfut rajtad, és csontvelődig ér. Így fizetsz.
És ekkor halkan, magadban mindent összefoglalsz,
elmélázol kicsit, - most, amikor esthomály és
éj találkozik, - mikor szíved borúsra fordult: az elmúlt
hónapokra gondolsz, amelyek annyira meggyötörtek;
a rendre, mely fejedben megszületni készül;
két gyermeked ropogó, boldog nevetését hallod;
érzed egy igaz barát kedves, szerető érintését;
a mély, halk szerelmet, mely örökkévaló: érzed;
- ...és a függöny nehéz selymét babrálja most kezed.
Elenged a szomorúság, épül a szépség benned -
ez még a februári sötét, hideg, téli este,
de már benne van az új tavasz ígérete
a ma délelőtti szikrázó, fényes napsütésben,
mikor a vizsláddal a hegyen kettesben
róttad a meredek hegyi utcákat könnyű lépésekben.
Most iszod a forró, illatos gyümölcsteádat,
kezed melengeted a kék üvegpohár oldalán,
állsz a nappali sötét ablakában tűnődve és
átéled a törékeny perc illékonyan édes
mámorát, amely most teljesen leláncol.
Érzed, jobb napok jönnek, - már mozdul is
a hóvirág gyökere a laza, fekete földben,
egykori bölcs barátod jár ekkor eszedben,
ki épp küzd ellened és saját maga ellen, -
de előbukkan egy fénymetsző, barna szem is,
- akárha istenek pillantása hullana napsugárba -
melytől erőre kapsz, árad feléd annak varázsa,
satnya kis érből zuhatag erejű tavakat duzzaszt,
és azt érzed: igen, - most végre megtaláltad.
A teád lassan kihűl, utolsókat kortyolsz,
nyelveden az édes, finom aroma íze visszacsókol -
s tudod: hamarosan új nap kél, légies mosollyal,
melyet boldogan élsz meg - kimondatlan szókkal -
nem rohansz sehová, a boldogság jön helyedbe;
…ilyenkor csak áll, és néz az ember merengve.
Budapest, 2004. február 22.
|
Ideje: Január 21, vasárnap, 19:09:33 - Veva
|
|
| |
|
| "Tél végi összegzés" | Belépés/Regisztráció | 9 hozzászólás | Search Discussion |
|
| | Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért. |
|
|
|
|
|
Re: Tél végi összegzés (Pontok: 1)
Netelka (sarhelyi@invitel.hu) Ideje: Január 21, vasárnap, 21:12:24
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Már vártam egy mango-verset "cincálásra" szánva :) Aztán most itt vagyok, és hiába próbálok belekötni bármibe is.
Talán egy dolog zavar csupán: az elején és a végén az 1. szám 3. személy és az 1. szám 2. személy váltogatása. Nem érzem feltétlenül szükségesnek, illetve indokoltnak. Szerintem az egész lehetne 1. szám 2. személyben. |
|
|
|
|
|
Re: Tél végi összegzés (Pontok: 1)
Lacoba Ideje: Január 24, szerda, 16:45:42
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | | Anikó a vége teljes itt van. Remek. Viszont sokadszorra sem érzem előtte a Tőled megszokott lendületet, brillírozást. A mostani képeid kristályszépebbek. Lehet, hogy elkényeztettél mostanság... |
|
|
|
|
|
Re: Tél végi összegzés (Pontok: 1)
veva (hajoka@tenger.hu) Ideje: Január 24, szerda, 21:42:07
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Engem nem annyira zavar a Te és Ő, bár a logikát nem teljesen fedeztem fel benne (bár én mindenben azt keresek, aztán meg nem mindenben van mégsem).
Nekem ebből a versből leginkább a melankólia jön át, amit nem igazán értek, hisz barátságról, szerelemről írsz benne.
Az ember kifordítja, lecsupaszítja a lelkét, amikor ír... - aki jól figyel, az megpróbál megérteni. |
|
|
|
|
|
|
