Küzdőtér |
|
|
|
|
Sokan sokmindent mondtak erről a versről, kiváncsi vagyok a ti véleményetekre is.
|
Salva Mae
Igen,
Én másztam fel a fára;
S én kötöttem meg magam
Kettőnk sóhajával
(ha húsba vájt is)
Tartottam magam.
Rám hajoltál, s én csak néztem,
Hogy versz belém szegeket,
Míg öntudatlan, test a testben
Szenvedélyben lüktetett.
Elmentél, s én csak vérzek,
Lebegve tépem testemet,
Lenézek, s a porban érzem,
Vérem hogyan festi neved.
-------------------------------------
Mindez oly rég volt már,
Kiszáradt fakó szemmel
Már álmodni sem merek.
Mint a testem úgy fáj,
Hogy szeretlek, szerettelek.
De vége lassan úgy is,
Én is elmegyek---
|
Ideje: Október 31, vasárnap, 10:30:56 - Bri
|
|
| |
|
"Salva Mae" | Belépés/Regisztráció | 9 hozzászólás | Search Discussion |
| Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért. |
|
|
|
|
|
Re: Salva Mae (Pontok: 1) Vigi (Anubiszjs@freemail.hu) Ideje: Október 31, vasárnap, 15:36:21 (Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Csodálatos a versed, de nagyon szomorú. Igen szomorú, de a szomorúság életünk része, úgy ahogy az öröm is. Ha megnézzük a világirodalom gyöngyszemei közül a szerelmes verseket, nagy költőink szintén akkor alkottak csodaszépeket, amikor nagyon nyomorultul érezték magukat. Tudod, a remény nem halhat meg soha, mert akkor mi is vele. Emeld fel a fejed, nézz fel az égre, szíved telisd meg reménnyel és szeretettel, legyen jövőképed. Meglásd sikerülni fog. Nekem is sikerült. Szeretettel: Vigi |
Re: Salva Mae (Pontok: 1) Bri (bright.no.spam@programozo.hu) Ideje: November 01, hétfő, 13:23:37 (Adatok | Üzenet küldése) | Köszi a biztató szavakat. Ez csak egy vers. Persze van valami háttere, de nem ezért raktam ki. Barátaim közül egyesek, mindenféle keresztény dolgokat láttak bele. Nagyon furcsa volt, hogy eszembe sem jutott, hogy lehet így is interpretálni a verset. Kíváncsi voltam valaki másnak is ugyanez jut-e eszébe róla. |
]
|
|
|
|
|
Re: Salva Mae (Pontok: 1) nyom-ta-thao Ideje: November 01, hétfő, 19:57:38 (Adatok | Üzenet küldése) | tökéletes és hibátlan.ilyeneken is át kell menni,mert aki mindíg röhög,az vagy hülye,vagy érzéketlen.a sebeink díszítenek,mint az ékkövek,ill.sokkal szebben.ne legyen szemernyi kétséged.SZÉP.JÓ. thao |
|
|
|
|
|
Re: Salva Mae (Pontok: 1) LunaPiena Ideje: November 03, szerda, 11:36:06 (Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Döbbenetesen jó képek, igazolása annak, hogy a szerelem fáj. (Salva mae = ments meg?) |
Re: Salva Mae (Pontok: 1) Bri (bright.no.spam@programozo.hu) Ideje: November 03, szerda, 13:54:40 (Adatok | Üzenet küldése) | Salva mae=ments meg/válts meg. remélem jól írtam a latinom nem a legjobb :). |
]
Re: Salva Mae (Pontok: 1) LunaPiena Ideje: November 03, szerda, 14:38:08 (Adatok | Üzenet küldése) | salvami! - ments meg! (olaszul) :) |
]
|
|
|
|
|
Re: Salva Mae (Pontok: 1) csillamocsai Ideje: November 03, szerda, 23:30:29 (Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Igen, a szerelem fáj.De te másztál fel a fára s tartottad magad,s akartad a fájó szerelmet.Még mostis jó visszagondolni rá.Ígyvan? A versed tetszik.Üdv:Csilla
|
Re: Salva Mae (Pontok: 1) Bri (bright.no.spam@programozo.hu) Ideje: November 04, csütörtök, 10:28:19 (Adatok | Üzenet küldése) | Hát, ilyen ambivalens lennék? Lehet, hogy van benne valami. |
]
|
|
|
|
|
Re: Salva Mae (Pontok: 1) whalbriggs Ideje: November 23, kedd, 10:42:15 (Adatok | Üzenet küldése) | zseniális, összeszedett, lebilincselő(még ha csak vers is), és átgondolt. nem győzöm olvasni a verset, most is olvasom. érződik benne babits tisztaság-valláshite, ady messianizmusa, kosztolányi csengése.ezek nem nagy szavak, ez tényleg nagyon jó. gratulálok.
|
|
|
|
|
|
|