| Küzdőtér |
|
|
|
 |
Vers: Egry Artúr: folyó vagyok |
|
egryartur
Egy vers, ami számomra fontos.
Szeretnék, néhány gondolatot vagy kritikát, még akkor is, ha az negatív.
Ütésálló vagyok.
Egry Artúr
folyó vagyok
folyó vagyok, sebes ágaim tengeredbe lenyúlnak,
feszes öbleidben hullámzó álmaim tornyosulnak,
mélységed megragad, lehúz spirális muréna szája,
öled magába zár, mint mindenség hatalmas tojása,
egy vagyok veled, testem eloszlik benned pontról-pontra,
örökre elválaszthatatlanul atomról-atomra,
vizeid sós ízét szomjazó nyelvem takarja szádon,
gyöngy fogaid nyomai apró kagylók a folyamágyon.
Budapest, 2005-12-27
|
|
| |
|
| "Egry Artúr: folyó vagyok" | Belépés/Regisztráció | 6 hozzászólás | Search Discussion |
|
| | Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért. |
|
|
|
|
|
Re: Egry Artúr: folyó vagyok (Pontok: 1)
stevew Ideje: Január 12, csütörtök, 08:17:26
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Kedves Artúr!
Ennél jobb, sőt igazán jó verset is olvastam már tőled... Gondjaim a "tengeredbe lenyúlnak"-nál kezdődtek. Azon kívül, hogy a "lenyúlnak" közkeletű zsargonszóként is él, és zavarja az értelmezést, már itt túlmagyarázottnak tűnik, hisz a tengerbe csak le és be lehet "nyúlni" (torkollni, érkezni, folyni, stb.), elegendőnek érezném tehát a "tengeredbe nyúlnak"-ot...
A hullámzó álmok tornyosulásán is megakadtam picit, hisz a hullámzásról nehezemre esett a tornyosulásra váltani.
A spirális muréna szája számomra értelmezhetetlen... A muréna egy tengeri ragadozó, nem tudok róla, hogy spirális alfaja létezne, vagy a szája spirális lenne...
A túlírtság az utolsó előtti sorban is arcul csapott: "vizeid sós ízét szomjazó nyelvem takarja szádon"...
Az utolsó sor viszont kiváló... Valószínű, hogy nagyon mély élményből táplálkozik ez a vers, de nem kellene mégis újra átgondolni egy idő múltán, mikor már nem akarod olyan fontosnak tartani, hanem csupán egy versnek, amely fontos mondanivalója zavartalanul meg kell hogy érintse az olvasót is, döccenők, túlmagyarázás és képzavar nélkül..?
Tisztelettel olvaslak továbbra is, és üdv:
stevew |
Re: Egry Artúr: folyó vagyok (Pontok: 1)
egryartur Ideje: Május 14, hétfő, 07:12:09
(Adatok | Üzenet küldése) | Kedves stevew!
Elgondolkodtatató amit írsz.
Tűnhet túlírtnak, bár azt hiszem a halmozás hűen kifejezi azt az érzelmi túlfűtöttséget ami e versnek sajátja.
Amit a szavak jelentéséről írsz nem osztom.
Úgy gondolom, pontos a vers.
Amit szememre vethetsz talán az, hogy erősen érezni Juhász Ferenc hatásást. Így van.
|
]
Re: Egry Artúr: folyó vagyok (Pontok: 1)
Lacoba Ideje: Május 14, hétfő, 09:12:43
(Adatok | Üzenet küldése) | Én is érdekesnek tartom, elsősorban a válaszodat. Akkor azért nem fűztem a versedhez semmit, mert nem válaszoltál Stevew-nek. Gondoltam nem is olvastad a válaszát. Ez ki is derült, mert most válaszoltál csak. Én nem fogom a szemedre vetni a valakihez hasonlítást, hasonlítani akarást.
Összességében egy mély gondolatokat tartalmazó vers, és jól is dolgozol a képekkel. Az első versszak jambikus kicsengésű, míg a második talán trocheuszos, de lehet, hogy vegyes. A hangulatváltás nem ennek megfelelő,de lehet, hogy csak nem lelem.
Szótagszámláló vers révén egy ilyen gondolatiság mellett a "lenyúlik" merénylet a saját versed szépsége ellen. Egy szótagért. Mindenképpen a sor közben kellett volna keresned a plusz szótagot. Ez máshol is észlelhető, de nem ennyire kirívóan téves.
A rím (asszonánc) párok sem szépek. A versed sokkal többet érdemelne, hiszen ott vannak benne a kiváló rímlehetőségek.
Nekem a vershez ez a sor nem illik. Piszkosul szájbarágós: "egy vagyok veled, testem eloszlik benned pontról-pontra," Ha még a következő sort is ideveszem, akkor meg pláne. Ismét azt észlelem, hogy a szótag és sor valamilye miatt írtad és túlírni ezek miatt kellett. Ide mindenképpen egy új, fokozódó kép szükségeltetne a versedbe. Szintén ilyen meggondolás vitte félre a képi világot a tengerről a vers végére a folyami kagylók felé.
Összességében ez egy gyönyörű vers. És hidd el Stevew és én is azért szólunk, hogy még szebb lehessen. Én javasolnám:
Olyan formába alakítását, ami igazán klasszikussá tehetné a versedet, mert az lehetne. Úgy tartalmában, mint egy kis odafigyeléssel formájában is. Az általad megírt képek szavai, sorai oly erős, gyönyörűséges verstani kicsengésűek, hogy nem szabadna veszni ezt a lehetőséget. |
]
Re: Egry Artúr: folyó vagyok (Pontok: 1)
egryartur Ideje: Február 15, péntek, 18:14:36
(Adatok | Üzenet küldése) | Érdekes ez az ellenérzés a "lenyúlnak" szóval kapcsolatban. Maradjunk talán annál ahogy a gyökerek lenyúlnak a földbe, ahogy a folyó ágai lenyúlnak a tengeröböl mélységeibe.
Szótagszámlálásról szó sincs. Vénából ilyen.
Az lehet , hogy neked mást jelent, vagy nekem.
Az asszonánccal semmi baj sincs. Pontosabban nem az asszonáncot érzed hibának, hanem a ragrímek kissé archaikus használatát.
Tudatosan írtam így, hogy a rímek kellően puritán környezete még jobban kiemelje a képek gazdag, zsúfolt tömegét, akár még a túl írtságot is vállalva.
Vagyis nem véletlenül ilyen.
|
]
Re: Egry Artúr: folyó vagyok (Pontok: 1)
Lacoba Ideje: Február 15, péntek, 18:45:45
(Adatok | Üzenet küldése) | Semmiféle ellenérzésem nincs a "lenyúlnak" szóval kapcsolatban. Inkább alkalmatlanságát észletem én arra, amit ki akarsz fejezni, ebben a környezetben. Az más, hogy neked milyen, hiszen én mint olvasó alkottam róla véleményt, és kicsit verstanilag is próbáltam elhelyezni.
Nem írtam külön az assonáncokat, egyben találtam gyengének őket a rímekkel. Én sajnos nem ezt olvasom ki belőle, amit te tudatosan írtál. Ezzel van a gond, hiszen nem javít a dolgon, hanem erősen ront.
A túlírtságot én a helyedben azért nagyon komolyan venném. |
]
|
|
|
|
|
Re: Egry Artúr: folyó vagyok (Pontok: 1)
Netelka (sarhelyi@invitel.hu) Ideje: Február 16, szombat, 06:57:25
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Nekem a ragrímekkel van bajom elsősorban: lenyúlnak/tornyosulnak, szája/tojása stb., minden sor végén. Ezenkívül a pontról pontra és az atomról atomra nem kötőjellel írandó, hanem anélkül (akárcsak a házról házra stb.).
Mondanivalójában erős és szép, ezért is tűnnek fel ezek a gondok nekem. |
|
|
|
|
|
|
