| Küzdőtér |
|
|
|
|
| | Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért. |
|
|
|
|
|
Re: Lobogjatok... (Pontok: 1)
tokio170 Ideje: Augusztus 05, vasárnap, 04:25:25
(Adatok | Üzenet küldése) | Teeee... Nyúl, tudom neked mindenről az jut eszedbe, de azért javítottam: Csókolgatja nyíló szemed - lett belőle. Remélem ez egyértelmű, semmi téves asszociációra nem ad esélyt.
A felkiáltó jelek tényleg hiányoztak.
Még a gyapjú mellé visszaillesztettem az eredeti "fon" igét, mintha a reggelt burkolná meleg gyapjú hangulatba, és fényed helyett is az eredeti "éned" került.
Arcodat testedre cseréltem, az éveken át-ból életen át lett. Köcce Földim!
Így:
(barátom esküvőjére)
Ólom évek súlyos árnya,
emléke már - múlt homálya.
Ábránd-idők álma avar,
amit remény-szél felkavar.
Újraéled ifjú éned,
azúrra vált sötétkéked.
Puha gyapjút fon a reggel,
párod ébreszt testmeleggel,
csókolgatja nyíló szemed,
legyél neki - és ő neked!
Életednek nyár-derekán
tested ragyog, újra kíván.
Teljesüljön hívó vágyad,
kedveseddel oszd meg ágyad.
Tüzes jellem - szikrázó báj,
lobogjatok Zsuzsa, s Mihály!
Kora őszi hangulatban
esküvőtök, legyen dallam,
élvezzétek életen át,
a szeretet-szimfóniát! |
| Szülő |
|
|
|
|
|
