Küzdőtér |
|
|
|
|
Vers: Paysage du seau |
|
sbpaul
.
Vödörbe hordasz földet,
hogy sárba hemperegj;
majd amikor kiöntöd,
az aljában ott maradok
gilisztaként, akinek
a táj a vödör pereméig ér.
*Tájkép vödörben
|
Ideje: December 17, szerda, 09:12:26 - Lacoba
|
|
| |
|
"Paysage du seau" | Belépés/Regisztráció | 1 hozzászólás | Search Discussion |
| Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért. |
|
|
|
|
|
Re: Paysage du seau (Pontok: 1) tokio170 Ideje: December 18, csütörtök, 18:32:58 (Adatok | Üzenet küldése) | Hát igen, sbpaul... Egyszer írtam valahol (talán egy blog alatt itt a Fullon), hogy egy mikroorganizmusnak egy tenyér is a végtelen világmindenség, mégis "bele tud rondítani".
Te is ott maradtál a vödörben és elcsúfítod a "tájat"
Szóval nehéz ez a pár sor, mármint egy normál gondolkodó számára. Mit is akarsz mondani? Talán, hogy gilisztás a szerelmed? De, hogy is fért bele ő a vödörbe? Ha pedig csak úgy hordta a földet valaki, valahová, akkor te, hogyan kerültél a földbe? Giliszta vagy - úgy - eredetileg? A gilisztának magas a vödör ugye? - lásd a mikroorganizmus esetét – persze, magas neki, mint naposcsibének a tyúklétra.
Nekem pedig bejött a "versed" legalább annyira, mint mókusnak az erdőtűz.
|
|
|
|
|
|
|