Szeretném, hogyha így egymásba borulva
egy pompás fehér márvány szoborrá válnánk,
és őriznénk nagy végtelen időkig fiatalságunk álmát.

Márvány testünkben, holt szivünk meséje
minden tavasszal valósággá válna
s ezredév múlva is megremegnénk eme muzsikára.
S ha jönne orkán, láva, jégverés és köd, amiben
a bércek is megremegnek!
Mi akkor is kacagó szobra lennénk,
ennek a nagy szerelemnek.