Almafák csillagokkal
Dátum: Szeptember 14, kedd, 20:29:58
Téma: Régi vers beküldések (leállítva)
Elrettentő "pop-példa" a hermeneuitikai horizont változására. :)
A multimédiás modulból kiderül, hogy egy írásból hogyan lesz elszavalt, komoly vers, majd (kicsit preparálva) egy könnyed dal.
Az éjjel almafa voltam.
A ritka félhomályban
szedtem egy almát magamról,
aztán merengve álltam,
mint akinek hazudtak, és
még csak nem is szólhat, mert hát,
az almafák nem tudnak
- emiatt vanna az almák.
És emiatt mondtam már rég,
hogy emiatt hiszem nagyon,
hogy valamit érezni tudnék,
ha egyszer mégis hagyom.
Ha valaki így is megsejt,
mondjuk, mert szelíden nézek,
megmosom az almákat, hogy
tiszta legyen, amit érzek.
Akkor majd kiderül,
hogy hármunk közül ki felel: élek...
Az almafa-én, az alma,
vagy ami nektek kifele lélek,
belül meg vélt világ, bár
sokat használt, halk szavakkal,
mint akárki közületek,
tegeződik a csillagokkal.
|
|