Fullextra.hu - Egy életre szól

Ébren álmodok.
Hűséges társam, mint mindig, most is velem van: mellettem áll, rendíthetetlenül, a legnagyobb csapások közepette is.

Különös, mély gyökereken alapuló, életre szóló kapcsolat volt ez: bármi történt eddig, soha nem szakadtunk el egymástól.
Néha olyan érzésem támad, sírig tartó házasságról lehet szó, mint a mesékben: együtt a jóban, együtt a rosszban, ásó, kapa, nagyharang, meg minden. Ha jól meggondolom, tulajdonképpen szerencsésnek vallhatom magam: keveseknek adatik meg, hogy egészen fiatalon megtalálják az igazit.
Nekem megadatott.
Olyannyira, hogy a társam már az elejétől fogva féltékenykedett is: amikor megkísértett egy kedves plázacica, oly figyelmességgel lépett közbe a háttérből, hogy félreérthetetlenül tudatosult bennem, már nem választhatok. Máskor meg elszaladt velem a ló, reggelig tartó vígadásba vetettük magunkat a haverokkal: hűséges társam ezt sem vette jó néven, hajnaltájt már hallatott is magáról. A lényeg, hogy figyeljek rá, legalább annyit, mint amennyit ő foglalkozott velem – és ha nem vettem a fáradtságot magamtól, hát kikövetelte magának.
És még mondják azt, hogy mi választunk.
Azért nem panaszkodom. Hisz nemcsak a jóban, a rosszban is velem van: ily mérvű ragaszkodásra pedig a mai világban nemigen akad példa. Emlékszem, amikor először vizsgáztam, annyira ideges voltam, hogy nem akadt más biztos pont azokban a percekben - vagy amikor a májusi kupa elődöntőjében elvállaltam azt a hetest, elkélt a segítség rendesen. És ami fontos, sosem finnyáskodik: velem van ha olvasok, velem van ha horgászok, ha túrázok. Netezhetek benn a lakásban, tévézhetek, mozizhatok, teljesen mindegy neki. Lehet nappal vagy est, éjszaka vagy reggel, semmi nem tántoríthatja el: együtt ébredünk, együtt dolgozunk, együtt pihenünk munka után és együtt is alszunk el az egész nap megkoronázásaként.
Rohadt fejfájás. Ha tudnád, hogy utállak.

by Raon
„Egypercesek”
2001