Végül
Dátum: Február 02, szerda, 19:36:54
Téma: Régi próza beküldések (leállítva)
 | Végül
|
Egy élet és több szerelem
Ez jutott csak, elég nekem?
Tán sok is lett, vállam görnyed
és a lelkem jól rád förmed,
de ennek lendülete megtörik.
Milyen jogon? - teszem fel a
kérdést magamban magamnak.
Tudom, hogy sokan vannak,
akik várják, tátott szájjal lesik,
ki lesz a következô, ki elesik
mellettük, s befödi a por.
Ki lesz az ki értem lehajol?
Tudom, Te már nem teheted,
lejárt lemez, pillantásod veted
legfeljebb idônként felém,
sokszor - úgy érzem - kés hatol
belém általa, lelkem váltana:
ritmust, dalt, de a táj régen kihalt.
|
|