Fullextra.hu - A városi kakas

A hajnal egy halk sóhajtással átadta helyét a játékos nyári reggelnek.
Kedvesen integetett a vendég gyerekeknek és barátaiknak. Csupán arra kérte Őket, hogy legyenek jók.

Ne zörgessék az ablakokat, és ne világítsanak az emberek szemébe.

A vidám gyermekszellők és huncut napsugárkák hevesen bólogattak, majd fogócskázni kezdtek a lakótelep házai között. Beszöktek a nyitott ablakokon a szobákba, ugráltak az erkélyeken, és hintáztak a fák ágain.
Szellőcska, Szeleske, Viharka, Fuvallat és Szélvészke nem a városban születtek.
Hajnal nagynénjük hívta meg őket vakációzni.
A napsugárka testvéreket is itt ismerték meg. Ők: Fényeske, Sugárka, Csillámka,
Fényecske és a kicsike Sziporka.
A megismerkedésük pillanatától barátok lettek. Ezen a nyáron rengeteg közös kaland várt rájuk.
Az emeletes épületek sok-sok érdekességet tartogattak számukra.
A sugár gyerekek ki-be ugráltak az ablakokon, míg a szélcsemeték le-föl rohangáltak a lépcsőházakban. Gyorsan múltak a percek. Az idő elrepült, s egyre-másra szólaltak meg a vekkerek.
Na, most lett nagy a megrökönyödés.
-De furcsa hangja van ennek a kakasnak! - csodálkozott Fuvallat.
-Hogy a hangja furcsa, de hol van? - kérdezte Szellőcske.
-Gyertek gyorsan! Ide! Ide a szobába! - lelkendezett Viharka.
-Naaa! Ez az ami kukorékol!
-Mi ez a valami? Olyan furcsán viselkedik! Úgy szól, mint a harang a falusi templom tornyában.
-Oda nézz! Erre a hangra kelnek az emberek. Nahááát! - ámuldozott Szélvészke.
- Én, Szellőcske, kinevezem városi kakasnak!
-Úgy van! Ez egy műkakas! - bólogatott Viharka.
-Ezt a szerkezetet ébresztőórának nevezik az emberek - szólt közbe Sziporka.
-Lehet, hogy Ők úgy nevezik, de ez akkor is egy városi kakas! Ugye igazam van?
-Az hát! - mondták a többiek, és újra játszani, fogócskázni kezdtek.

Teltek múltak az évek. A kicsi szeles apróságok komoly széllé cseperedtek.
Ma már Ők mesélik a gyerekeiknek, hogy milyen furcsa szerzet az ébresztőóra.

De tudjátok, csak az emberek nevezik így! Mert az valójában akkor is egy városi kakas!