Pocaklakónak
Dátum: Május 25, szerda, 20:10:10
Téma: Régi vers beküldések (leállítva)
Száll a gólya az égbolton,
De tégedet, nem ő hoz.
Anyád hasa nézd, mily kerek.
Benne lapulsz, te kis gyerek.
Pocaklakónak
Száll a gólya az égbolton,
De tégedet, nem ő hoz.
Anyád hasa nézd, mily kerek.
Benne lapulsz, te kis gyerek.
Szép, jó anyád döcög, libeg.
Meg, megáll, és sokat piheg.
Rúgod hasát szakadatlan,
Mely téged fed, mint egy paplan.
Vár az anyád, vár az apád,
És barátnőd a te Katád.
Vár a bátyád, és sok rokon,
Vár tégedet a Magyar hon.
Azt kívánom neked, Bébi,
Tanuljál meg vígan élni!
És megkérem a természetet;
Egészséget adjon Neked.
Kívánni jobbat, úgy sem lehet.
De, azért az ég áldjon meg.
Szépséged legyen hát, tündéri,
Mert egy tündér ezt kéri.
S, ha nem tetszik majd a neved,
Mit szüleid adnak neked.
Sírjál bőszen, és rúgkapáljál!
Másik névért kiabáljál!
Azért inkább, mosolyogjál!
Szebb a nevetés a sírásnál.
Itt kint, sok szeretet vár.
S, ágyad körül angyal jár.
Mandula Sz. Leila
Szolnok.2005-05-17.
|
|