A lomha alkonyat
Dátum: Július 19, szerda, 08:17:11
Téma: Régi vers beküldések (leállítva)
A lomha alkonyat
rámteríti
foltos köppenyét, ....
A lomha alkonyat
rámteríti
foltos köppenyét,
elringat a fekete
gyászos éj.
Az álom szövi már
kusza szőttesét,
hogy a csupasz nappalt
feledje
az altató esti búcsú csók,
s öntudatlan alvó testem
a végtelenbe nyújtózva
a halálba kóstóljon.
A hallgató csend
marad
a válaszvonal
az élet
két üteme közt,
hogy az örök semmi létem
egy darabja
bennem éljen.
|
|