Anyámnak szeretettel
Dátum: Január 17, szerda, 18:34:20
Téma: Haladó
Anyámnak sok szeretettel írnám e sorokat.
De nem tehetem. Mert bár a Világra hozott,
nem hinném, hogy ezért hálásnak kellene
lennem, vagy akár köszönetet mondanom.
Anyámnak sok szeretettel írnám e sorokat.
De nem tehetem. Mert bár a Világra hozott,
nem hinném, hogy ezért hálásnak kellene
lennem, vagy akár köszönetet mondanom.
Sokkal többet meg nem kaptam tőle.
Sem szeretetet, sem pedig más egyebet.
Talán ezért is, vagy bármi másért mondom,
áldja sorsát, ki tudja, mi az anyai szeretet,
s csókolja, míg csak él, édesanyja két
kezét, gondoktól ráncokba gyűrt homlokát,
s őrizze lelkében galamb lelkét.
Az orgona illat lassan jött velem szemben
az utcán, elébb vékony csíkban, majd egyre
szélesebb mosollyal az arcomon gondoltam
arra a régi májusra, mikor orgonát loptam
a templomkertben, hogy annak a szép barna
kalapnak selyem szalagja mellé rakhassam,
amit előtte való napon apám nekem adott,
s még a fejemre mellé, egy nagy barackot.
Lám! Ahogy magamba szívom az anyák-napi
lila orgona illatát, hogy eszembe hozta ma is
örök emlékű, áldott jó Édesapámat.
|
|