Remény(telenség)
Dátum: Május 27, vasárnap, 07:56:17
Téma: Haladó
A dübörgő káoszban
szűk alkony zuhan
a fáradt napsütésre.
A dübörgő káoszban
szűk alkony zuhan
a fáradt napsütésre.
Arcul csap a fényes
esti sötétség,
fuldoklom a csillagok
rámköpött ragyogásától.
Sűrű magány-vízben
koptatnak vasfogak,
csontomat tördeli
a nagy némaság.
Belém harap az éjfél,
húsom
sikítva szakad
elmémből,
könnytelen szemem
elvész a semmiben.
Nyomorult hajnal
hasad.
S az éjfekete ragadozó
szavak tovább kiáltoznak
a napkelte fényében,
de pilláikon
már harmat-remények
csillognak.
2000. tavasz
|
|