| Küzdőtér |
|
|
|
 |
Vers: szilfer: Őszi séta |
|
szilfer
Deresre vénült már a bősz,
zsörtös november, páragőz
fátylában kertünk őszi rom,
halott dália, nőszirom…
Függöny mögül les, ím, a nap,
nincs ínyére e színdarab,
de szétszakad a vén burok,
rövid sétára indulok.
Kicsiny liget, úgy kedvelem,
egy varjú bogyót szed velem.
A szél sodor egy régi dalt:
unaloműző légi alt
boldogítja most két fülem –
eddig jól elvolt nélkülem.
Időtépázott szarkavár,
ki tudja, merre tart a nyár!
Smaragd borostyán. Eresen
font vad indáit keresem,
csábít szívforma levele,
nézem, s nem telek be vele!
Bozót zugán, az út mögött
a csipkebokor megbökött,
apró ajkakat csücsörít,
s szétnéz, hol van egy tükör itt?
És mit lát szemem? Egy achát-
tócsában nézi már magát,
akár egy cserfes csitri lány.
Minden szép, de a szél zsivány,
indulok, lábamat fonom,
forró csókkal vár asszonyom.
(Szilágyi Ferenc)
|
|
| |
|
| "szilfer: Őszi séta" | Belépés/Regisztráció | 2 hozzászólás | Search Discussion |
|
| | Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért. |
|
|
|
|
|
Re: szilfer: Őszi séta (Pontok: 1)
- szilfer Ideje: November 23, csütörtök, 19:52:05
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | | Kedves Etelka, igen megtisztel, hogy beválogattad a versemet ebbe a kis összeállításba. Köszönöm szépen! Feri |
|
|
|
|
|
|
