[ Kezdőlap ][ Házirend ][ Blog ][ Irodalom Klub ][ Minden Ami Irodalom ][ Olvasóterem ][ Képtár ][ Műterem ][ Fórum ]
Hoppá !!!

Kedvenc versek
a You Tube-on
Tedd fel a kedvenceidet.




Ellenőrizd a helyesírást,
ha nem vagy biztos benne!




Tagjaink könyveit itt rendelheted meg



Fullextra Arcképtár


Küzdőtér

Szia, Anonymous
Felhasználónév
Jelszó


Regisztráció
Legújabb:
: MLilith
Új ma: 0
Új tegnap: 0
Összes tag: 9161

Most jelen:
Látogató: 151
Tag: 0
Rejtve: 0
Összesen: 151


Üzenőfal
Arhívum   

Csak regisztrált felhasználók üzenhetnek. Lépj be vagy regisztrálj.

Szolgáltatások
· Home
· Arhívum
· Bloglista
· Fórumok
· Help
· Hír, cikk beküldő
· Irodalom
· Irodalom Klub friss
· Journal
· Keresés
· KIRAKAT
· Kirakat Archivum
· Magazin
· Mazsolázó
· Mazsolázó Archivum
· Mazsolázó beküldő
· Minden Ami Irodalom
· Mindenkinek van saját hangja
· Műterem
· Nyomtatási nézet
· Olvasóterem
· Partneroldalak
· Privát üzenetek
· Személyes terület
· Témák, rovatok
· Üzenőfal
· Összesítő

cheap cigarettes sorry.
Próza: stando: Éhe egy tenyérnek, éhe egy csóknak
stando



Éjszaka volt, három felé járhatott. A nő a tenger fölé benyúló sziklán megborzongott az erősödő szélben.

Könnyei gyorsan felszáradtak, és egyre kellemetlenebbnek érezte, ahogy a levegőből kiváló sószemcsék szemhéját belülről bökdösték. Szerette a tengert. Egy órája is elmúlt, hogy kisétált a partra. Egyedül. Azóta ült a sziklán, bámulta a kövekhez csapódó hullámokat, mégsem tudott megnyugodni.

Az öböl túlpartjáról az önfeledten szórakozók nevetésével, beszélgetés-foszlányaival keveredve sodoródott hozzá a szemközti diszkó dum-dumja. Már az aprócska kikötő csónakjai is követték a zene erőszakos ritmusát. Néha fals csobbanással egy fellázadt hullám nekirohant valamelyik hajó oldalának.

A víz felszínén a jelzőfények és a csillagok incselkedve kergetőztek.

Túl zaklatott volt, nem látta meg a szépet.

Befelé figyelt, erősödő menekülési ösztöne azt diktálta, futnia kell, maga mögött hagyni a tengert, nem visszanézni, csak rohanni egyre messzebb, az oxigénhiánytól kapkodni a levegőt, és a lábai verte gyorsuló ritmusban követni szíve dobbanásait.

Elnehezültek tagjai, mire megérkezett.

Ahogy nézte az ősöreg fát, lelassult benne is az idő.

Gerincét érezte meg elsőként. Csigolyái jelezték, erősen feszül háta a törzsnek. Nem emlékezett rá, mióta is üldögél itt. Kinyújtotta elgémberedett lábait. Lazított merev tartásán és várta, alsó végtagjaiban újra meginduljon a keringés. Lábfejének le-fel mozgatásával próbálta sürgetni a “meghangyásodás”-t. Tudta, amíg túl nem esik a sokezernyi csípésen, hiába is próbálna meg felállni, nem maradhatna talpon. Megcsóválta fejét. Hová is sietne? A macskáján kívül úgysem várja senki.

Szép ez a park, állapította meg, ahogy körbenézett. A tőle jobbra lévő fazsindelyes, hagymakupolás építményt akár Makovecz Imre is tervezhette, morfondírozott. Rosszul kezelték le a fát, a korhadástól már hézagos itt-ott a takarás. A festék is megkopott a tetőt fedő lemezeken. Nem esett jól felismernie az erős kontrasztot a több száz éves platán és a még nála is fiatalabb, enyészet kóstolgatta pavilon között.

Akkor bukkant fel az épület melletti ösvényen a lassan sétálva közeledő pár. Mindketten jóval túl jártak már a hetvenen. Egymás kezét fogták. Látszott, nem csak azért, hogy megkapaszkodjanak. Beszélgettek. Őt észre sem vették, ahogy elhaladtak mellette, annyira elmerültek a másikra figyelésben.

Elszégyellte magát, hisz illetlenség, ahogy rejtekéből kilesi titkukat, mégsem tudta róluk levenni a szemét.

A néni kicsit oldalra billentette fejét, úgy nevetett párjára, amikor megálltak egy pillanatra. Irigyelte a mozdulatot, ahogy a bácsi szabad kezével megsimította az arcát. A mozdulattal egyidőben úgy érezte, ő az, aki szájához húzza a férfitenyeret és bele csókol.

Mellkasában gyomrától indulva mind feljebb emelkedett a melegség, akár dagálykor a tenger.

Már nem kellett szorosra ölelnie magán kardigánját. Felállt a sziklán. Indultában a győztesek mosolyával feszült bele a bórába.
Ideje: December 29, csütörtök, 21:18:00 - Administrator

 
 Nyomtatható változat Nyomtatható változat  Küldd el levélben! Küldd el levélben!
"stando: Éhe egy tenyérnek, éhe egy csóknak" | Belépés/Regisztráció | 6 hozzászólás | Search Discussion
Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért.

Névtelenül nem lehet hozzászólni, kérjük regisztrálj

Re: stando: Éhe egy tenyérnek, éhe egy csóknak (Pontok: 1)
- piroman Ideje: December 30, péntek, 07:09:11
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)
Ja, és te mondtad, hogy mostanában nem tudsz írni. Hehe. Belső és külső tér-időugrás a tengertől Letenyéig egy villanásnyi jövőbelátással... Nem semmi. Akár sci-finek is elmenne, persze tudom, hogy nem az. De erős, nagyon erős. Ismételten is jó volt olvasni, gratulálok!



Re: stando: Éhe egy tenyérnek, éhe egy csóknak (Pontok: 1)
- trendo (trendo@citromail.hu) Ideje: December 30, péntek, 14:16:45
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)
Az utolsó mondat nagyon kiszaladt.



Re: stando: Éhe egy tenyérnek, éhe egy csóknak (Pontok: 1)
- Summer Ideje: December 30, péntek, 23:32:18
(Adatok | Üzenet küldése)
Nagyon tetszett a történet, már a cím is megfogott. Zsu



Re: stando: Éhe egy tenyérnek, éhe egy csóknak (Pontok: 1)
- Eroica Ideje: Január 06, péntek, 18:28:54
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)
Mit mondjak? Nagyon szépen kezded a nyitányt. Láttam az idős párt, éreztem a szerelemre vágyó ember leheletét az arcom közelében, Ágika!



Re: stando: Éhe egy tenyérnek, éhe egy csóknak (Pontok: 1)
- Attila61 Ideje: Január 09, hétfő, 14:12:53
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)
Kedves Ági! Nagyon jó írás, már az elején a tenger levett a lábamról és a végén éreztem a melegséget. Szeretettel olvastalak! Attila



Re: stando: Éhe egy tenyérnek, éhe egy csóknak (Pontok: 1)
- hori Ideje: Január 14, szombat, 11:24:24
(Adatok | Üzenet küldése)
Írásod az ember legmélyén feszülő drámát ábrázolja, amely ugyan csak egy szemvillanásnyira tárult fel, mégis megmutatta az ember énjének egyik arcát, az egyik legalapvetőbb igényét. Tetszett, Ági!




PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.38 Seconds