| Küzdőtér |
|
|
|
 |
Vers: andrass: Az életből végül... |
|
andrass
Az életből végül nem marad semmi,
Bűneid lajstroma, mivel nincs mit kezdeni,
Lábnyomaid, hogy itt jártál a környéken,
Egy sárga cetli kedvesed zsebében,
Szomorú tekinteted sok régi fényképről,
Egy elkopott nadrág a szekrényből,
A szeretett dal egy megkarcolt lemezen,
Egy mondat, mit talán értenek kevesen,
Az utca, amin bolyongani annyira szerettél,
Egy könyv, amit olvastál s megértettél,
A film, amit, ha néztél elsírtad magad,
Az éjjel, s a hajnali pirkadat
Az életből végül nem marad semmi,
A kövek, a csótányok, csak ennyi,
Talán a föld, talán a víz, s az árnyék,
Talán csak a remény és a szándék,
Az esők, a folyók, a délutánok,
Az árulás, talán az igazságok,
Még a tegnap, még a holnap, még egy szürke udvar
Csak a csend, csak a gyerekzsivaj,
S talán, mit egyetlen szusszal bírunk,
Talán, mit az életről írunk,
Talán csak egyetlen fegyver,
Az élet s vele az ember
2002.08.17.
|
|
| |
|
| "andrass: Az életből végül..." | Belépés/Regisztráció | 5 hozzászólás | Search Discussion |
|
| | Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért. |
|
|
|
|
|
Re: andrass: Az életből végül... (Pontok: 1)
- trendo (trendo@citromail.hu) Ideje: December 02, vasárnap, 12:15:54
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | | A költőknek látnoki szemet rendel a sors. Lám, egy évtizeddel ezelőtt született meg az az opus, mely sodró, mellbevágó őszinteségével "mindent visz". Megbocsájtjuk neki az apró csiszolatlanságokat, amiket talán időközben már maga az alkotó is kijavított... MERT NEM EZ A LÉNYEG! Hanem az a sodró lendület, ami a költő igazságát az első sortól az utolsóig a hátán viszi... és ami egyfajta modern ars poetica gyanánt megfogalmazza teendőnket ebben a szomorú világban. Kitűnő választás, a műnek méltó helye van a Kirakatban! Gratulálok a költőnek és a szerkesztőnek egyaránt! |
|
|
|
|
|
Re: andrass: Az életből végül... (Pontok: 1)
- Teru Ideje: December 04, kedd, 23:23:19
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Kedves Andrass, ahhoz képest hogy az életből nem marad semmi, bizony elég sokat viszünk magunkal, mert elvégre is a felsoroltakból áll az élet... Hatalmas vers.
Szeretettel olvastalak, Teru |
|
|
|
|
|
Re: andrass: Az életből végül... (Pontok: 1)
- Nanti Ideje: December 06, csütörtök, 10:03:35
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | | fénykép, cetlik s egyebek, de az sem semmi, ha van aki értéknek veszi |
|
|
|
|
|
Re: andrass: Az életből végül... (Pontok: 1)
- pircsiker47 Ideje: December 06, csütörtök, 23:42:28
(Adatok | Üzenet küldése) | Kedves andrass!
Először is nevednapján szívből gratulálok!
Drága Apám is András volt, de már 10 éve elment,
a névnapjáról megemlékezünk halálában is!
Szép versedhez gratulálok: Pircsiker47 |
|
|
|
|
|
Re: andrass: Az életből végül... (Pontok: 1)
- andrass Ideje: December 12, szerda, 06:54:29
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Köszönöm szépen. Egy nagyon régi, (trendonak igaza van) csiszolatlan vers, melynek a mondanivalója egyre fontosabb számomra: az ember fizikai valóján túl az EMBER, mint időtől és tértől elvonatkoztatható kategória.
András |
|
|
|
|
|
|
