| Küzdőtér |
|
|
|
 |
Vers: Vorosliliom: Mint világból űzött, két félárva lélek |
|
Vorosliliom
A szél szelíd hárfáján siratja el azokat az élettel átitatott
emlékképeket, amelyek rejtelmes, örök rendelés szerint
édes múlttá lesznek. Egyetlen ölelésbe egész tegnapunk
beleférne, ám mégsem ott keresi menedékét, talán mert
tudja, a becéző kar kimerülhet, s földre hullva darabokra
törhet, akár a mindenség, mely könnyed lépteink alatt
roppant szét aznap. Emlékszel? Éltettük Erdély hatalmát,
s akkor örömében meghajolt előttünk egy világ!
...
Hosszú órákra elcsitult az Élet, talán másnak azok
csak apró semmiségek, de mi ketten, mint két őrült, két
bolond, hallgattuk, ahogy a régvolt vénült szíve dobog.
Lábnyomokat követtünk, mik már-már kifakultak, hisz
száz esztendeje annak, hogy csókba, könnybe fúltak.
Léda-sors, parfümös rege, szinte hallani még mindig:
a szirén éneke hangosan zengett, tőlünk idegenül,
ám víg nászmuzsikájában egy végzet teljesült.
...
Üde harmattal töltötte kelyhét a sok tarka virág,
lelkünkre nyújtózott ki a vágy, a hegy, a mező, az
árny a fák alatt, s én szívemmel simítottam ajkaidról
azokat a rég vágyott örömszavakat. Míg lábunk alatt
feküdtek a falvak, mi nevet adtunk kacagva minden
bokornak. Hogy mosolyogtunk a Körös vad dühén!
Mindörökre élni, élni adassék! - fohászkodott bennünk
a kínból fogant szépség. Lábujjhegyen, mint ki édes
szenvedélynek áldoz, úgy siettünk fel a hegyre, Ady
házához. Lelkemig fájt, szívemig hatott, hogy nem
csókoltam retinádra azt a pillanatot. A hegy bokáját
ölelte egy titkos, méla hang. Hallottad? Hogy morajlott
át két falun az a rézharang! Majd valami zaj riasztott.
Vonatkerék-sírás, vagy a halálkanyar felől jött a rianás?
Nem tudom, tán fátylas délibáb csúszott le a hegyről,
majd suhant is odább, míg mi, világból űzött, két
félárva lélek, szívünkbe préseltünk aznap ezer évet.
...
Majd este, míg a vér városa az alkony pírját leste, én
akárcsak a bukott angyalok, levettem ruhámról azt
a büszke csatot. Hagytam, hogy a pillanat köpüljön át
mézzé, s akkor vált két csonk világ egy szép egésszé.
|
|
| |
|
| "Vorosliliom: Mint világból űzött, két félárva lélek" | Belépés/Regisztráció | 10 hozzászólás | Search Discussion |
|
| | Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért. |
|
|
|
|
|
Re: Vorosliliom: Mint világból űzött, két félárva lélek (Pontok: 1)
- hzsike Ideje: Január 17, csütörtök, 18:31:02
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Beleborzongtam most is, pedig már korábban is olvastam ezt a versedet kedves Dana.
Nem kezdek az elemzésébe -talán "jogosítványom" sincs hozzá-, de nagyon magával sodort. Veletek jártam végig, a csodálatos helyeket, és egy picit, még talán az az édes íz, is megérintett, amit akkor, és ott, érezhettetek.
Gyönyörűség volt olvasni, igazi Kirakatba való alkotás.
Szeretettel gratulálok:Zsike:) |
|
|
|
|
|
Re: Vorosliliom: Mint világból űzött, két félárva lélek (Pontok: 1)
- haaszi Ideje: Január 19, szombat, 21:38:00
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Kedves Dana, számomra az tud igazán verset írni, aki képes rímben és prózában egyformán szépségeset művelni. Rímes verseidből már sokat ismerek, most olvastam először prózaverset Tőled. Gyönyörű szavakat, hasonlatokat használsz, és ki tudsz fejezni valami eksztatikus életlobogást, szeretetet, ami elandalítani képes, és magával ragadó.
Szívesen olvastam! |
|
|
|
|
|
Re: Vorosliliom: Mint világból űzött, két félárva lélek (Pontok: 1)
- Captnemo Ideje: Január 22, kedd, 06:04:36
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Ugye nem baj, ha ide rakom nem publikált "Rózsaszirmok" versem néhány sorát gyönyörű versed mellé?
"Hová tűnt a mi Szajnánk és Párizsunk? A híd,
hol csókom csókodra felelt, és a ház, hol egykor
a Költő alkotott, a járda, hol először Lédát látta?
A két rossz kölök, kik az ablakban térdelve
fittyet hánytak az utcára s minden szabályra?"
|
|
|
|
|
|
Re: Vorosliliom: Mint világból űzött, két félárva lélek (Pontok: 1)
- pirospipacs Ideje: Január 23, szerda, 11:38:56
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Életünknek azok a legszebb pillanatai, amikor meglátjuk a legapróbb harmatcseppet, és meghalljuk a néma suhogást is úgy, hogy tulajdonképpen semmit sem látunk és hallunk a boldogságtól. :)
Megszeldülten olvastam szépséges soraidat...
Gratulálok a kirakathoz (is), drága Dana.
pipacs |
|
|
|
|
|
Re: Vorosliliom: Mint világból űzött, két félárva lélek (Pontok: 1)
- Anna1955 (anna.lorinczi.l@gmail.com) Ideje: Január 23, szerda, 11:42:31
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Gyönyörű, és nem is igen tudnám fokozni. Élmény volt minden szavad olvasni.
Szeretettel ölellek:
Anna :))) |
|
|
|
|
|
|
