Küzdőtér |
|
|
|
|
Próza: pirospipacs: Múltbolygó |
|
pirospipacs
Esni fog. Nem baj, akkor is hazamegyek. Már érzem a falevelek különös illatát, és azt az esőét is, amit most nem tudok leírni, csak azt, hogy vízillatot hoz a levegő. A fű zöldje most haragos, mint a házfalra felfutó vadszőlő tavasszal. A téren még dúslombúak a fák, kövérek és húsosak a levelek. Menta zöldek, mint a borostyán a kerítésen. Nem tudom milyen fák ezek, de lombformájukat tekintve hasonlítanak a pálmákra. A főtér kövei még nedvesek a reggeli harmattól, és van valami végtelen nyugalom ebben a napfénynélküli szakban.
Ezen a buszon sokan ismernek.
- Anyudékhoz mégy? - kérdi Marika néni. Hirtelen válaszolni sem tudok, mert egy gombóc gurul a torkomra…
- Iiiigen, illetveee megnézem, hogy a háznál minden rendben van e – dadogom ki végül. Ekkor többen is rám mosolyognak, én pedig gyorsan felnézek a felhőkre, nehogy elsírjam magam. A felhők velünk rohannak. Lenn, az égperemen gyapjas bárányok, felettük hatalmas vattacukrok és egy kimagasló, hófedte hegyorom. Az égbolt még mindig iszapszürke, de néhány foltban már megjelent a nefelejcskék tökéletes kontúrt adva a felhők kócsagfehérjének.
Mégis esni fog. A kerttel kezdem. Már a dió is potyog… Végtelen ez csend. Csak a diók koccannak egymáshoz a piciny faládikában, miközben szedegetem őket. Senki sem szól hozzám, hogy előbb ezt, aztán majd úgy… Hiányzik. Néha még koppan egy-egy dió a földön, de már a Tappancs kutya sem focizik velük. Ő még a Mama előtt ment el… Mindenki hiányzik. Apu, Anyu és a Tappancs is.
Mégis… itthon vagyok. Felismerem a levelek csilingelését a szélben, és szeretem a kerekes kút vizét is. Most felhúzok egy vödörrel, és két pohárral is iszom belőle. Jólesik. Ekkor váratlanul felragyog a nap, én pedig körbeforgok a seprűvel és megtáncoltatom a faleveleket. Persze a felhők is velem forognak. Olyan az egész, mint a mesékben. Az égbolt habos, hihetetlenül kék és káprázatosan fehér. A napsugarak átcsillognak a lombokon, körbecsókolják a színesen kavargó leveleket, én pedig énekelni kezdek. „Odaérsz, ahol eleven a múlt… nincs még rá szó, milyen az a Múltbolygó…”
Hát én tudom. Ilyen.
|
|
| |
|
"pirospipacs: Múltbolygó" | Belépés/Regisztráció | 5 hozzászólás | Search Discussion |
| Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért. |
|
|
|
|
|
Re: pirospipacs: Múltbolygó (Pontok: 1) - hzsike Ideje: November 26, kedd, 19:31:48 (Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Nagyon megható, szépséges írás. Szeretettel olvastam újra, Pipacskám. Ölellek.Zsike :) |
|
|
|
|
|
Re: pirospipacs: Múltbolygó (Pontok: 1) - Summer Ideje: November 26, kedd, 23:00:39 (Adatok | Üzenet küldése) | Tetszett a prózád, élmény volt olvasni. Zsu |
|
|
|
|
|
Re: pirospipacs: Múltbolygó (Pontok: 1) - Teru Ideje: November 28, csütörtök, 22:13:37 (Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Drága Pipacs, senki sem tud úgy "festeni" mint Te, senki! Annyira élő az egész hogy szines képekben láttam magam előtt! Nagyon örülök hogy rátaláltam itt, valahogy először elmulasztottam.
Szeretettel olvastalak, Teru |
|
|
|
|
|
Re: pirospipacs: Múltbolygó (Pontok: 1) - Anna1955 (anna.lorinczi.l@gmail.com) Ideje: November 29, péntek, 03:38:45 (Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Írásod visszarepített az időben. Emlékeket ébresztett bennem is.Nagyon örülök,hogy idekerült akirakatba. Szeretettel ölellek: Anna :)) |
|
|
|
|
|
Re: pirospipacs: Múltbolygó (Pontok: 1) - pirospipacs Ideje: December 02, hétfő, 14:51:11 (Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Kedves Zsike, Zsu, Teru és Anna, nagyon köszönöm olvasásotokat, és megtisztelő véleményeteket. Lásd, Terukám erre is jó a kirakat, hogy felszínre hoz régi, vagy elmulasztott írásokat.
pipacs :)
|
|
|
|
|
|
|