Küzdőtér |
|
|
|
|
Vers: Baggio011: Az állomáson |
|
Baggio011
Csábítóan hűs az idő,
a szél sem viccel, nagyon komor
Hull a hó, s nehéz a levegő,
mégsem fagy arcomra a mosoly
Az esti órák peremén
oly izgatottan várlak
Jéghideg e forró december,
a sűrű ködben miért nem látlak?
Ám hallom már az igazságot,
a bemondó most elárult
Ez hoz nékem vigaszságot,
a szívem majdnem elárvult.
Majd köszönök a lámpáknak,
padoknak, a sárga színű háznak
A végtelen hosszú peronnak,
hol téged mindig hazavárnak
Igen, itt vagyok az állomáson,
túl megannyi vallomáson,
túl a kezdettől a jelenig, a végig,
innen emeltél föld alól fel a magas égig
S most köszönök az állomásnak,
mely tanúja volt millió vallomásnak.
Őrizd mindig titkom, őrizd a bókokat,
őrizd az emlékünk, s a szerelmes csókokat…
(Bazsó Gábor)
|
|
| |
|
"Baggio011: Az állomáson " | Belépés/Regisztráció | 3 hozzászólás | Search Discussion |
| Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért. |
|
|
|
|
|
Re: Baggio011: Az állomáson (Pontok: 1) - lena1 Ideje: Július 14, hétfő, 05:37:07 (Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Gyönyörű ez a versed drága Gábor!
Szívemhez közel eső gondolatokkal.
Gratulálok a kirakathoz.
Szeretettel. Lena |
|
|
|
|
|
Re: Baggio011: Az állomáson (Pontok: 1) - Anna1955 (anna.lorinczi.l@gmail.com) Ideje: Augusztus 02, szombat, 17:13:46 (Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Nagyon tetszik Gábor! Jó lenne már hallani is tőled a verseidet. Gratulálok a kirakathoz, jogosan került ide.
Szeretettel ölellek: Anna :)) |
|
|
|
|
|
|