[ Kezdőlap ][ Házirend ][ Blog ][ Irodalom Klub ][ Minden Ami Irodalom ][ Olvasóterem ][ Képtár ][ Műterem ][ Fórum ]
Hoppá !!!

Kedvenc versek
a You Tube-on
Tedd fel a kedvenceidet.




Ellenőrizd a helyesírást,
ha nem vagy biztos benne!




Tagjaink könyveit itt rendelheted meg



Fullextra Arcképtár


Küzdőtér

Szia, Anonymous
Felhasználónév
Jelszó


Regisztráció
Legújabb:
: MLilith
Új ma: 0
Új tegnap: 0
Összes tag: 9161

Most jelen:
Látogató: 198
Tag: 1
Rejtve: 0
Összesen: 199

Jelen:
Tagi infók Almasy Küldhetsz neki privát üzenetet Almasy Almasy


Üzenőfal
Arhívum   

Csak regisztrált felhasználók üzenhetnek. Lépj be vagy regisztrálj.

Szolgáltatások
· Home
· Arhívum
· Bloglista
· Fórumok
· Help
· Hír, cikk beküldő
· Irodalom
· Irodalom Klub friss
· Journal
· Keresés
· KIRAKAT
· Kirakat Archivum
· Magazin
· Mazsolázó
· Mazsolázó Archivum
· Mazsolázó beküldő
· Minden Ami Irodalom
· Mindenkinek van saját hangja
· Műterem
· Nyomtatási nézet
· Olvasóterem
· Partneroldalak
· Privát üzenetek
· Személyes terület
· Témák, rovatok
· Üzenőfal
· Összesítő

cheap cigarettes sorry.
Vers: felix: Őszi szél
Szalay Sándor



Barna avart kavart a szél,
S egy hetyke nótát fütyült.
Hallgattam én, s a kis kacér
Vígan elém penderült,
S szólt: – Mit bámulsz, bamba jószág?
Senki sem ismeri sorsát. –
S nevetve földre ült.

Kopasz fán egy szürke veréb,
A víz szürkén remegett,
Szürke az út, szürke az ég,
S ő beszélt, nem keveset.
Figyeltem e fürge fecsejt;
– Bolond az mind, ki könnyet ejt! –
Szemembe nevetett.

Felugrott, ismét táncra kelt,
S vele sok lehullt levél.
– Táncolj ma te is velem, mert
Csak az pusztul el, ki fél! –
Kacsintgatott rám a csalfa,
S vígan ugrált jobbra-balra.
Hallgattam, mit zenél.

Ám elunta némaságom,
Helyéből szökkent nagyot,
– Nem hiszem el, ha nem látom –
Lelökött egy csillagot.
Úgy nevetett, hogy szinte fájt:
– Oszlasd, ha tudod a homályt! –
Gyilkosan kacagott.

Nem volt már a bohó tréfás,
Jókedve rég megfagyott,
Fagyott fútt szemembe. – Hékás! –
És rám húzott egy nagyot.
Őrjöngve bömbölt, fújva rám;
– Tán megszeppentél, kiskomám? –
S már újra susogott.

–Tudd, ki fél, csak az pusztul el.
Tán félsz tőlem? Hogy remegsz…
De hogyha már a vég közel,
Az ember mind félni kezd. –
A hideg, vagy tán a félsz az ok?
Álltam, és fogam vacogott.
De ő még nem ereszt.

Gúnyosan szólott: – Mit remélsz? –
Fülsiketítőn kiált.
– Attól is félsz majd, hogyha félsz! –
S mert új játékot talált,
Elment, és engem otthagyott,
Dúdolva tovább ballagott,
S dalolt fagyot, halált.


(Szalay Sándor)
Ideje: Október 16, csütörtök, 09:31:10 - Administrator

 
 Nyomtatható változat Nyomtatható változat  Küldd el levélben! Küldd el levélben!
"felix: Őszi szél" | Belépés/Regisztráció | 3 hozzászólás | Search Discussion
Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért.

Névtelenül nem lehet hozzászólni, kérjük regisztrálj

Re: felix: Őszi szél (Pontok: 1)
- LEKA Ideje: Október 16, csütörtök, 09:36:13
(Adatok | Üzenet küldése)
Az ősz az elmúlást is jelképezi.
"Dúdolva tovább ballagott,
S dalolt fagyot, halált."

Nyugodjon békében!



Re: felix: Őszi szél (Pontok: 1)
- zseva Ideje: Október 16, csütörtök, 13:45:22
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)
Be kár, már csak utólag tudjuk,
milyen szépeket, és nagyokat alkotott!

Nyugodjon békében!



Re: felix: Őszi szél (Pontok: 1)
- Si Ideje: Október 17, péntek, 13:12:29
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)
Most olvasva különösen megrendítő a vers végszava.
Si



PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.37 Seconds