| Küzdőtér |
|
|
|
nemtom
Szeretlek azóta. Mióta is?
Hatvanas évek eleje.
Tíz év körüli kisfiú áll a hóesésben. A lámpa fénylő köríve megvilágítja a táncolva lehulló óriáspettyeket.
Mit csinálsz itt? – hallatszik mellőle a kérdés.
Lenéz, és meglátja a kislányt. Szőrmesapkája alól szinte csak a nagy kék szeme világít ki. Emlékszik rá. Osztálytársának a kishúga az 1 b-ből.
-Te mit csinálsz itt Hétpettyes? - jut eszébe a neve.
- Elvesztettem a lakáskulcsomat, és most nem tudok hazamenni. Nincs otthon senki.
- Miért nem akasztod a nyakadba?
- Mert nincs meg.
- Butus vagy?
- Nem vagyok butus. Te mit csinálsz itt?
- Anyukám kiküldött a közértbe vásárolni, csak elfelejtettem mit kell vennem.
- Butus vagy?
- Nem vagyok butus.
Évek teltek el azóta.
Fiatalember szerencsétlenkedik a közértben. Már a hóna alatt is csomagok vannak. Nekiütközik egy lánynak. Egymásra pillantanak.
Felismerik egymást. Kölcsönös mosoly.
- Szia Hétpettyes, megvan már a kulcsod?
- Láthatod, átöltöztem.
- Látom – és végignézi a lányt.
Tetszik neki, nagyon is tetszik.
- Én nem bíztam volna ennyi mindent rád, az anyukád helyében. Biztos elfelejtetted a felét – zrikálja a lány.
Végigméri a fiút. Tetszik neki, nagyon is tetszik. Megpillantja a fiú ujján a jegygyűrűt.
A fiú is épp a lány kezét nézi. Azon is ott a gyűrű. A szemük összevillan egy másodpercre, majd kialszanak a fények.
- Butus vagy?- kérdi melegséggel a hangjában a lány.
- Lehet, hogy az vagyok, mondja szomorkásan a fiú.
Elbúcsúznak egymástól.
Néha napján levelet váltanak. Semmitmondóan kopognak a szavak a papíron. Tisztességesek.
Aztán már a levelek is elmaradoznak. Így kell ennek lenni.
Évek sora múlik el.
A véletlen megint összesodorja őket. Az asszony nagy pakkal a kezében hazafelé igyekszik. A férfi tanácstalanul nézelődik a buszmegállóban.
Egymásra pillantanak. A régi fény költözik a szemükbe.
- Szia Hétpettyes- mosolyog rá a férfi
- Szia, köszön vissza az asszony, és kezével végigsimítja szinte véletlenül a haját. Nem volt véletlen. Nincs rajta a gyűrű. Már a férfin sincs.
- Segíthetek? - kérdi a férfi a csomagra pillantva.
- Igen, gyere csak, most megvan a kulcsom, iszunk egy teát nálam, ha ráérsz? – néz kutatva a szemébe az asszony.
- Butus vagy?- kérdi férfi
- Már nem – hangzik a válasz.
Évek teltek el.
Egy középkorú pár lép ki a házból. Kedvesen évődnek egymással.
- Add ide a kulcsodat, nálam jobb helyen van - mondja a férfi
- Felírtam, hogy mit kell vásárolni – vág vissza az asszony.
- Azért add csak ide azt a papírt is, mert még elveszítenéd.
(Zilahy Tamás)
|
|
| |
|
| "nemtom: Butusok? " | Belépés/Regisztráció | 5 hozzászólás | Search Discussion |
|
| | Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért. |
|
|
|
|
|
Re: nemtom: Butusok? (Pontok: 1)
- Almasy Ideje: Október 26, szerda, 19:50:48
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Remek! Csak azt sajnálom, hogy nem olvastam előbb!
Most utolért és váratlan örömöt szerzett.
Almásy. |
|
|
|
|
|
Re: nemtom: Butusok? (Pontok: 1)
- aranytk Ideje: Október 26, szerda, 22:13:15
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | | Én is csak azt mondhatom: remek! Nagyon tetszett. Tetszett a vége. Visszaadja néhány percre az elveszett álmok reményét, és elhiszem, hogy minden a helyére kerül, mire végére érünk az útnak. Gratulálok a Kirakatba kerüléshez! |
|
|
|
|
|
Re: nemtom: Butusok? (Pontok: 1)
- piroman Ideje: Október 27, csütörtök, 14:12:51
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | | Ez jó! Az elveszett dolgok mégis megkerülnek. :) Grat: piro |
|
|
|
|
|
Re: nemtom: Butusok? (Pontok: 1)
- MZ_per_X Ideje: Október 28, péntek, 11:39:31
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Kedves Tamás !
Írásod nagyon tanulságos, szellemes, és nem utolsósorban szépen lekerekített történet.
Gratulálok !
Miklós :-)
|
|
|
|
|
|
Re: nemtom: Butusok? (Pontok: 1)
- Anna1955 (anna.lorinczi.l@gmail.com) Ideje: November 03, csütörtök, 05:36:11
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | | Élmény volt olvasni. :) |
|
|
|
|
|
|
