 |
Próza: estelente: Betlehemes játék |
|
estelente
Szereplők:
Esperes
Számadó juhász
Öreg juhász
Kisbojtár
Angyal
Kisjuhocska
Esperes:
- Jó emberek, szép estét! Nyűtt vándorok vagyunk.
Eresszetek a tűzhöz, szent hírrel szól szavunk.
/ A gazda ajtót nyit. A betlehemesek a Mennyből az angyalt énekelve bevonulnak. Az angyal a betlehemet az asztal közepére helyezi.˛/
Számadó juhász:
Az Isten adjon itten, e ház lakóinak
egészséget, sok búzát, kaszához jó inat,
friss bort, mi tart az újig, szerencsét, szép nagyot,
a gyermeknek telt emlőt, mit éhen nem hagy ott!
Mint üstökös siettünk, egész úton gyalog,
hegyen, mezőn, vizek közt, fáradt lábunk sajog.
Csizmánk kopott, subánk már jeges hóval szegett,
ködöt haraptunk sódar, füstölt kolbász helyett.
Jöttünk szent Betlehemből, az angyalok nyomán,
hírül hozzuk tinéktek, jó gazduram, komám:
az Üdvözítő eljött. Vágyban szeretettnek -
istálló jászolában szalmán született meg.
Kisjuhocska:
- Alom szalmájában, a hideg deszkák között,
egy égi csillagfényben csendben gyönyörködött.
A kisded hogy ne fázzon, melengettem féltőn:
melléfeküdtem lágyan, így óvtam a széltől.
A többi jószág is jött: csacsik, borjak, kecskék,
kik üdvüket Megváltó Jézusra lehelték.
Juhászok, pásztorok, mind megindultak hozzá,
imákkal udvarolták: te irgalmat hoztál.
Mit adhattak, azt adták: sajtot, túrót, tejet.
Szűz Mária, Szent József könnyben köszönte meg.
A mennyben angyalok zenéje zengzetelt,
hozsánna szólt és allelúja. Ezerre szólt ezert.
Angyal:
- Pompás ajándékkal hódolt három király:
Gáspár, Menyhért, s velük a szerecsen Boldizsár.
Dús napkeleti bölcsek - tömjénnel, mirhával,
a nép között térdelni egyik sem átall.
Öreg juhász:
/Subáját közben az asztal elé, a padlóra teríti és ráfekszik.)
-Ne mondj nekem ilyet, te! Nem fekszem én háttal!
Ilyenkor fáradok már, leheveredek, hát baj?
Angyal:
- Velünk miért vagy, azt sem tudod netán, Öreg?
Öreg juhász:
/Felkászálódik./
- Te nem tudod, Angyal, hogy nem nő a fán törek.
Angyal:
- A Messiás van köztünk, hitében, árban itt.
Imádjuk őt együtt mind! Dal szálljon árban itt!
/Együtt énekelik:
Pásztork keljünk fel,
hamar induljunk el
Betlehem városába,
rongyos istállóba.
Siessünk, ne késsünk,
hogy még ezen éjjel ottan lehessünk,
mi Urunknak tiszteletet tehessünk.
Számadó juhász:
Induljunk hát, juhászok! Dolgunk szívvel tettük.
Kisbojtárom! Tarisznyádat kinyisd, lássuk tettünk!
|
|
| |
|
