Küzdőtér |
|
|
|
|
Próza: Thalassa: Gyertyaláng |
|
Thalassa
Már sötét volt, mire a vonatom beért az állomásra. A sápadt fényben is jól láttam, hogy szakad a hó. Nem örültem neki, mert egy jó negyven perces séta várt rám még a békés hazaérkezésig. Hideg is van, a hó is esik és még gyaloglás is van. Pompás - gondoltam magamban.
Lekászálódtam a vonatról, a peron síkos volt a hetek óta tartó fagy miatt. A tömeg és a hókupacok között manőverezve próbáltam a legközelebbi kijáratig eljutni. Az arcom megcsapta a fagyos szél, összerezzentem. Feltekintettem az égre és az arcomba húztam még jobban a sapkám. Indulás.
A város egészen üresnek tűnt, az utak fehérek voltak, látszott, hogy a hóekék még valamerre másfelé dolgoznak. Szinte térdig gázoltam a fehér lepelben, miközben csak az oltalmat adó otthonomra gondoltam. Arra az otthonra, ahol nem vár senki és semmi. Nincs mit ezen szépíteni. Valamikor persze élet töltötte be, de mostanra üres, hideg kis lak lett. Most azonban ez is elég. Érzem, hogy az ujjaim egyre inkább áthűlnek a kesztyűmben, kell a meleg. Ha már más nem, hát fűtés azért még vár. Másra most talán nem is vágyom.
Ropog a friss hó a lábam alatt. A lépteimet figyelem. Egyik láb mozog a másik után, előre, egyre gyorsabban, szinte szárny emel. Felpillantok. Egy nagy társasház mellett visz el az utam. Félúton járok. Nézem az ablakokat, ahogy selymes fényük kiszökik az utcára. Arra gondolok, hogy minden fénysugár mögött valaki él. Talán éppen a konyhában mosogat, esetleg fáradtan a tévé előtt gubbaszt, vagy a gyermekének segít a leckében. Elmosolyodom. Szeretek azon gondolkodni, hogy mit rejthet egy-egy kivilágított ablak. Annyi ember él a földön, annyi gondolattal, tettel, vagy éppen meg nem léptett lépésekkel. Mind egy külön sors.
Haladok. Egy-két-hár. Számolom a lépéseimet. Mielőbb be akarok nyitni az előszobába, hogy arcon csapjon a meleg, száraz levegő. Istenem, de hideg is van, ha az ember nemcsak kívülről, hanem belülről is fázik. Ha ezen az utcán végig érek, akkor már az utam háromnegyedén túl leszek. A társasházakat már elhagytam, innen már csak azok az utcák vannak hátra, ahol a zöld gyep és a kiskert között csendben bújnak meg a különálló házikók. Jó környék ez. Olyan, ahol szerintem biztos ismerik egymást a szomszédok, és este is át lehet menni, kérni egy bögre lisztet. Mindig szerettem erre sétálni, annak ellenére, hogy én itt idegen vagyok. Egy ember, aki elmegy a járdán, és ahogy belépett ebbe a világba, úgy ki is lép onnan a másik oldalon.
Apró kontyos ház előtt visz az utam. Amolyan régimódi épület ez vastag falakkal, és pici ablakokkal. Fazsaluk vannak rajtuk, de nincsenek behúzva. Nagyon gyenge fény árad az utcára. Nem bírok ellenállni a kísértésnek, belesek. Mint egy tolvaj, aki éppen pillanatot lop. Egyszerre szégyellem magam és futnék tovább, mielőtt észrevesznek, ugyanakkor a lábam nem enged. A szemem éhesen töri magát be a kis helyiségbe.
Egy nénike és egy bácsika ül bent a szobában. Az asztalnál ülnek, étel gőzölög közöttük. Egyetlen gyertya világít középen. Egymásra néznek és mosolyognak, szeretet van a pillantásukban, önkénytelenül is viszonzom nem nekem szánt gesztusuk. A halvány fényben, amit az apró gyertyaláng nyújt, most veszem csak észre, hogy fogják egymás kezét. Megálltam. Nemcsak a testem, hanem a lelkem is. Hallom, ahogy a szívem dobog. Már nem az öregeket nézem, csak a táncoló gyertyalángot.
Csak egy szemhunyás volt és már mentem is tovább. Magam mögött hagytam azt a kedves ablakot, de pilláim mögött még mindig látom. Már nem érzem magam üresnek. Láttam őket, belestem valamibe, ami csodálatos volt. Még mindig ropog a hó a lábam alatt, de már nem fázok. Csörög a kulcs, mintha nem is az én kezemben lenne, nyílik egy kapu, de mielőtt belépek, még visszanézek. Igen, így szeretnék egyszer élni én is. Kézen fogva valakivel a gyertyaláng fényében.
|
|
| |
|
Vissza a kirakathoz
|
|
|
|
|
"Thalassa: Gyertyaláng" | Belépés/Regisztráció | 17 hozzászólás | Search Discussion |
| Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért. |
|
|
|
|
|
Re: Thalassa: Gyertyaláng (Pontok: 1) - naiva Ideje: Február 14, vasárnap, 10:51:34 (Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Drága Niki! Nagyon jól írsz, örömmel olvastam újra az írásodat! Itt a helye a Kirakatban!:) Puszi: Zsuzsi |
|
|
|
|
|
Re: Thalassa: Gyertyaláng (Pontok: 1) - prince60 Ideje: Február 14, vasárnap, 10:57:18 (Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Kedves Niki!
Nagyon sok minden van az írásodban, amitől remekké lett. Igazán jók a leírásaid, a belső érzéseidet nagyszerűen közvetíted az olvasó felé, és valóban szívet melengető a tartalma. Klasz dolog a kirakat, mert így újra találkozhatunk ilyen remek írásokkal. |
|
|
|
|
|
Re: Thalassa: Gyertyaláng (Pontok: 1) - lena1 Ideje: Február 14, vasárnap, 14:50:26 (Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Drága Niki!
Azt hiszem csodát láttál. Ezek az igazi földi csodák. Szép történet. Szeretettel olvastam. |
|
|
|
|
|
Re: Thalassa: Gyertyaláng (Pontok: 1) - AngyaliAndi Ideje: Február 15, hétfő, 07:56:49 (Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Ennek itt kellett lennie!:)))))))))))))))) Puszillak! |
|
|
|
|
|
Re: Thalassa: Gyertyaláng (Pontok: 1) - Baggio011 Ideje: Február 15, hétfő, 15:13:31 (Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Az egyik legemberibb, legmeghatóbb próza, amit valaha olvastam! Kedvencemmé lépett elő tőled, nagyon nagy gratula érte!!! Szuper írás! :-) |
|
|
|
|
|
Re: Thalassa: Gyertyaláng (Pontok: 1) - atimano Ideje: Február 15, hétfő, 22:05:54 (Adatok | Üzenet küldése) | Az életben minden dolgok közül a legcsodálatosabb egy másik ember izzó mélységének, szépségének és örömének a felfedezése egy évekig tartó kapcsolatban.
Két ember között a szerelem kibontakozása a legbámulatosabb virágzás, amelyet nem elég keresni, vagy akár szenvedélyesen kívánni.
Isteni kegyelemből van az.
/Hugh Walpone/
Minden írásod egy varázslat nekem! Jó téged olvasni!
|
|
|
|
|
|
Re: Thalassa: Gyertyaláng (Pontok: 1) - aranytk Ideje: Február 19, péntek, 20:29:05 (Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Kedves Niki!
Gyönyörűen írsz! Végig léptem Veled a ropogós hóban, s láttam/éreztem a szeretet meghitt pillanatát, a gyertyaláng fényében. Köszönöm az élményt! Úgy érzem, sok mindenben hasonlóak lehetünk. Ahogy olvastalak, olyan volt, mintha a saját gondolatom lenne minden sor - de én nem tudnám ilyen gyönyörűen megfogalmazni. Élmény volt. Tényleg! Gratulálok, szeretettel :) |
|
|
|
|
|
Re: Thalassa: Gyertyaláng (Pontok: 1) - kiralylany Ideje: Február 25, csütörtök, 13:06:44 (Adatok | Üzenet küldése | Blog) | A többiek már mindent leírtak, amit szerettem volna. Én csak... had álljak még itt egy percig a gyertya fénykörén túl, meghatódott szívvel... |
|
|
|
|
|
Re: Thalassa: Gyertyaláng (Pontok: 1) - piroman Ideje: Március 03, szerda, 08:29:57 (Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Emlékszem, az egyik versenyen olvastam. Ismét érdemes volt. :) Gratulálok! |
|
|
|
|
|
|