Küzdőtér |
|
|
|
|
Vers: Corinne: Teneriffe |
|
Corinne
Fennmaradt a Teidén a Hold.
Gyémánt szemeiből
gyöngy-könny záporán át nézte,
milyen az esti föld.
Ott, a havas csúcson ülve
nyomunk észrevette,
szép lábain csillag-topán,
utunk így követte.
Látta ezüst óceánját,
házikók garmadát,
állatokat almaikon,
pálmafák sudarát.
Nevetett a boldogokkal,
drága könnyet morzsolt,
vígan köszöntött ifjakat, majd
árva-imát mormolt.
Telt ajkával csókot osztott
megcsalt szeretőknek,
zokogva omlott sírokra
gyermek-temetőkben.
Fénnyel hintett nyomorultat,
gazdagot és barmot,
öreg cigány hegedűjén
víg dallamot gajdolt.
Szerelmi ódán szárnyalt fel
az égbe, emlékbe
a kék, szilaj-szép habokat
ezüstre festette.
|
|
| |
|
"Corinne: Teneriffe " | Belépés/Regisztráció | 1 hozzászólás | Search Discussion |
| Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért. |
|
|
|
|
|
Re: Corinne: Teneriffe (Pontok: 1) - Anna1955 (anna.lorinczi.l@gmail.com) Ideje: Július 24, szerda, 07:11:00 (Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Még nem jártam ott. Örülök,hogy veled utazhattam. Szeretettel olvastalak: Anna :)) |
|
|
|
|
|
|