| Küzdőtér |
|
|
|
 |
Vers: Vörösliliom: Csöndes kétségbeesés |
|
Vörösliliom
Az idő körülölel, mint határtalan tenger,
jajveszékel bennünk a múló órák szava,
olykor szeretünk, de szívünk szállni nem mer,
hisz, hol van Szerelmünk kacagása ma?
Hányszor gázolunk éjbe, árnyba, gyászba?
Messze vagyunk életünktől, az idő-homok pereg.
Amíg létezésünk nem ringat bölcsőt másba,
lelkünk hánykolódik, mint egy züllött beteg.
Éhhalálra ítéljük vágyaink reményét,
amikor merész álmaink láztól remegnek,
ne csak csodáljuk az élet messze fényét,
e fénynek birtokában éljünk, emberek!
|
|
| |
|
| "Vörösliliom: Csöndes kétségbeesés" | Belépés/Regisztráció | 6 hozzászólás | Search Discussion |
|
| | Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért. |
|
|
|
|
|
Re: Vörösliliom: Csöndes kétségbeesés (Pontok: 1)
- haaszi Ideje: December 08, vasárnap, 14:40:40
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | | Minden sorod mélyen tükrözi a címet, elszomorít, csendesen... |
|
|
|
|
|
Re: Vörösliliom: Csöndes kétségbeesés (Pontok: 1)
- lena1 Ideje: December 18, szerda, 12:23:58
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | | Sokszor nem értékeljük kellőképpen az életet drága Dana! Mikor rájövünk, hogy nem is éltünk igazán, már mindig késő van. Nagyon igaz gondolatokkal megírt vers. Ölellek |
|
|
|
|
|
Re: Vörösliliom: Csöndes kétségbeesés (Pontok: 1)
- PHAEDRA (hajnalka_f@citromail.hu) Ideje: December 18, szerda, 19:50:41
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Drága Dana,
Én tudom,hogy ott,ahol megszületik a bánat, ott helye van a boldogságnak is.A kettő közötti utat nevezem én"csöndes kétségbeesésnek".Csodálatosan fontad szavaidat...
Szeretettel ölellek,
Hajnalka |
|
|
|
|
|
|
