| Küzdőtér |
|
|
|
 |
Vers: AngyaliAndi: Talán voltam |
|
AngyaliAndi
Talán voltam.
De nem, még azt sem.
Bár akkor azt hittem, vagyok,
/És én hinni akartam, hogy vagyok,/
Már régen nem voltam.
Talán sosem.
Most ugyan vagyok,
/De ezt megint csak képzelem,/
Mert, bár nem voltam,
/S ezt ugyan már tudtam,/
Úgy hittem, legalább leszek,
És képzeletben vagyok is…
Talán. Képzeletben.
(Laki Andrea)
|
|
| |
|
| "AngyaliAndi: Talán voltam " | Belépés/Regisztráció | 3 hozzászólás | Search Discussion |
|
| | Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért. |
|
|
|
|
|
Re: AngyaliAndi: Talán voltam (Pontok: 1)
- Anna1955 (anna.lorinczi.l@gmail.com) Ideje: Október 05, hétfő, 19:09:02
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Különös vers ez Tőled.
Nagyon elgondolkodtattál.
Szeretettel ölel Anyud :))))) |
|
|
|
|
|
Re: AngyaliAndi: Talán voltam (Pontok: 1)
- pirospipacs Ideje: Október 06, kedd, 11:07:08
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | A legnehezebb önmagunkat megtalálni, önmagunkban. A külvilág olykor semmit sem érzékel e belső küzdelemből, hisz tesszük mindennapi dolgainkat, de valahogy nem vagyunk... mert nem ott, nem azzal, nem azért, hanem csak úgy... létezünk, pedig élni akarunk. Nem is hiszed mennyire bele tudtam érezni a versedbe, Andika, hiszen egy kicsit magamra ismertem. :)
pipacs :) |
|
|
|
|
|
Re: AngyaliAndi: Talán voltam (Pontok: 1)
- haaszi Ideje: Október 06, kedd, 16:35:50
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | | Nagyon jó ez a tépelődés...És ha a címhez hozzáteszünk még egy szót, kitárul a belső, és megmutatja magát... |
|
|
|
|
|
|
