Küzdőtér |
|
|
|
|
Vers: Eprecske: Még... |
|
Eprecske
Még! Még!
Hajszolod csak magad,
nincs egy nyugodt pillanat.
Még! Még!
Kell a pénz,
mert megélni, ennyi nem elég.
Rohansz. Barátod egy sem,
rád kívülállóként figyelnek.
Még, Még!
Megfelelni mindenkinek,
pusztítóan élsz,-de minek.
Mellkasodban éles fájdalom,
észre térít örjöngve földre rogysz.
Még! Még!
Hisz nem éltél.
Nem vetted észre a nyíló virágot,
a rád váró boldogságot.
Még! Még!
Sikoltod örjöngve,
élni akarok itt köztetek.
Még! Még!
Teremtőm,-adj egy kis időt nekem!
2010 04. 21.
|
|
| |
|
Vissza a kirakathoz
|
|
|
|
|
"Eprecske: Még..." | Belépés/Regisztráció | 10 hozzászólás | Search Discussion |
| Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért. |
|
|
|
|
|
Re: Eprecske: Még... (Pontok: 1) - LEKA Ideje: Július 05, hétfő, 23:28:50 (Adatok | Üzenet küldése) | Mártus! Nagyon igazad van! Csak elrohanunk az élet szépségei mellett. Olyan elementális erővel hatnak gondolataid...Gratulálok a kirakathoz!
Ölellek: Éva |
|
|
|
|
|
Re: Eprecske: Még... (Pontok: 1) - Julianna (julianna41@citromail.hu) Ideje: Július 06, kedd, 12:21:27 (Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Hajszoljuk magunkat végkimerülésig, nem élünk teljes életet, sajnos igazad van Eprecske. Nagyon tetszik, ahogy erélyesen rámutattál verssoraiddal erre. |
|
|
|
|
|
Re: Eprecske: Még... (Pontok: 1) - kiralylany Ideje: Július 12, hétfő, 09:33:41 (Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Látod, egyre jobbak és jobbak, és most itt a kirakatban..! Amiről írtál azt próbálom elkerülni. Próbálok nem megtörni a mókuskerékben. Néha úgy érzem sikerül kiszállni pillanatokra. Olyankor boldog vagyok. Gratulálok Neked! |
|
|
|
|
|
Re: Eprecske: Még... (Pontok: 1) - Anna1955 Ideje: Július 16, péntek, 07:47:06 (Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Szerettem mondani is ezt a verset. Gratulálok, igazán jó helyen van itt...:))))) |
|
|
|
|
|
Re: Eprecske: Még... (Pontok: 1) - aranytk Ideje: Július 29, csütörtök, 21:08:01 (Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Mártusom, ezek a sorok nagyon az életről szólnak. Nagyon erős, lendületes vers, és a végén az elhalkuló felkiáltás - remek befejezés! Méltó helye van itt az írásodnak! Ölellek. |
|
|
|
|
|
|