| Küzdőtér |
|
|
|
 |
Próza: zoria: A hetedik év. Újra |
|
zoria
Hahóóóó!
Neked kiabálok! Neked ott a felhő szélén.
Köszönöm, hogy észrevettél. Kisütött a nap. Ügyesen tolod el a fény elől a felhőt.
Boldog Születésnapot! Remélem apuval együtt mulattok, hiszen a fiának tekintett. Tudom az 51 nem kerek szám, de akkor is. Ünnepelj. Emeld fel a poharat! Igyál velünk! Az égi kocsmában nem lehet berúgni.
Emlékszel? Mennyit nevettél rajtam amikor kiderült, hogy szervezkedem a 45-re. De láttam titokban örülsz neki. És tudtam félsz is tőle. Családi átok, ezt mondtad mindig. Ebben a családban egy férfi nem érte meg a 45-öt. Kinevettelek. A bátyád már 46. És akkor azon a fagyos hajnalon elmentél. Nem szóltál, nem kérdezted akarom-e csak mentél.
15 km-re tőlem, jöttek érted. Elmondták, engem hívtál és nem lehettem ott. Nem hagytak időt a búcsúra.
Emlékszel a hetedik évre? Végig veszekedtük.
Örültünk, hogy vége. És kaptunk másik hét évet. Ami megint szép volt. És már nem féltünk, hogy az újabb hetedik év rossz lesz. Már tudtunk legyőzzük. És mi nyertünk. Már soha nem hittük el, hogy létezik kritikus hetedik év.
Most itt ülök a gyertya mellett, te meg valahol messze. A különbség annyi, hogy Te látsz engem én csak érezlek.
És ez megint hetedik év. Hetedik év azóta amióta elmentél. És megint vitázom veled. Nem akarom a fájdalmat átélni újra. Te sem akarod, tudom.
Talán most el tudlak engedni végleg? Talán felnövök ahhoz amire azt hittem nem vagyok képes és nem érted kiabálok?: „Hol vagy? Segíts!” Talán segít a hetedik év?
Ülök a gyertya mellett. Nézem a lángot. Tudom többet nem veszekszem a fényképeddel, nem mondom el, hogy fáj. Majd mesélek a lányokról. Az esküvőkről, az unokáinkról. Mesélek arról, hogy most bántottak vagy boldog vagyok. Mesélek arról, hogy hiányzol nekünk, de mosolygunk amikor rád gondolunk. Elmondom, hogy milyen sok embernek eszébe jutsz, hogy itt élsz bennünk.
Boldog Születésnapot!
Most elengedlek amennyire lehet. Kérlek ha rosszul csinálom, akkor is vigyázz ránk tovább. Most nem félek a holnaptól, pedig tudom azt már egyedül csinálom.
Boldog Születésnapot! Most már tényleg csillag lettél! Tied az ég! De érted, miattad megpróbáljuk jól csinálni tovább.
|
|
| |
|
Vissza a kirakathoz
 |
|
|
|
|
| "zoria: A hetedik év. Újra" | Belépés/Regisztráció | 10 hozzászólás | Search Discussion |
|
| | Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért. |
|
|
|
|
|
Re: zoria: A hetedik év. Újra (Pontok: 1)
- winner Ideje: Szeptember 08, szerda, 20:47:39
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | | Vidámnak írtad meg ezt a történetet, mégis torokszorító. |
|
|
|
|
|
Re: zoria: A hetedik év. Újra (Pontok: 1)
- a_leb Ideje: Szeptember 09, csütörtök, 21:15:11
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Jó hely ez a kirakat. Belefeledkezett a lelkem ebbe a történetbe...
aLéb |
|
|
|
|
|
Re: zoria: A hetedik év. Újra (Pontok: 1)
- agnes Ideje: Szeptember 11, szombat, 08:23:56
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | | Hidd el, nem vagyok elfogult veled, de bánatod könnyei, mint igazgyöngy csillogtak, és összeszorult a szívem. szeretettel öllelek a nővéred |
|
|
|
|
|
Re: zoria: A hetedik év. Újra (Pontok: 1)
- naiva Ideje: Szeptember 12, vasárnap, 00:46:41
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | | Kedves zoria! Még nem olvastam ezt az írásodat, de most megkönnyeztem! Nem lehet meghatódottság nélkül végigolvasni... Szívszorító sorok. Aki elment, el kell engednünk... kinek előbb, kinek később sikerül, de muszáj... Bölcs, érzéssel írt sorok! Gratulálok! Szeretettel: Zsuzsi |
|
|
|
|
|
Re: zoria: A hetedik év. Újra (Pontok: 1)
- Attila61 Ideje: Szeptember 12, vasárnap, 15:09:26
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | | Zoria, nagyon-nagyon átérezhető írás. Sajnos azok akik elmentek, már nem olvashatják, a megemlékezéseinket. Mégis erre a szomorúságot hozó írásodra is azt mondom: szép és magható! Üdvözlettel Attila! |
|
|
|
|
|
Re: zoria: A hetedik év. Újra (Pontok: 1)
- Teru Ideje: Szeptember 14, kedd, 19:27:25
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Kedves Zoria, nem lehet ezt száraz szemmel olvasni...Én most értem át a második hetedik éven nélküle, teljesen átérzem fájdalmad és szeretettel ölellek
Teru |
|
|
|
|
|
Re: zoria: A hetedik év. Újra (Pontok: 1)
- Anna1955 Ideje: Szeptember 15, szerda, 13:59:05
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | | Már az első mondat leszögezi az embert, és ez végig így marad. Szeretettel ölellek: Anna :)) |
|
|
|
|
|
Re: zoria: A hetedik év. Újra (Pontok: 1)
- kiralylany Ideje: Szeptember 17, péntek, 11:02:58
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | | Gyönyörű, szívszorító, emberi... |
|
|
|
|
|
Re: zoria: A hetedik év. Újra (Pontok: 1)
- aranytk Ideje: Szeptember 19, vasárnap, 16:47:29
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | | Milyen szépen, tisztán írtál Róla... meghatódva olvastalak, és most szeretnélek nagyon megölelni... Méltó helye van itt írásodnak, a Kirakatban!!! |
|
|
|
|
|
Re: zoria: A hetedik év. Újra (Pontok: 1)
- zoria Ideje: Szeptember 20, hétfő, 15:47:42
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | | Köszönöm, hogy olvastátok. Próbálok mindig vidám lenni, még olyankor is amikor szétszakad a szívem. |
|
|
|
|
|
|
