| Küzdőtér |
|
|
|
 |
Próza: naiva: Elmegyek a tengerhez (részlet) |
|
naiva
– Elmegyek a tengerhez – jelentette ki, látszólag közömbösen maga elé nézve Sanyi.
– Méghogy a tengerhez! Te viccelsz barátom! – Feri szájához emelte az olcsó borral teli műanyag palackot és belekortyolt. – A tengerhez? Na ne hülyítsél! Túl sokat vedeltél az éjjel – nevetett fel gúnyos hitetlenkedéssel, mint akinek most jut el a tudatáig a hír. Nevetése köhögésbe ment át, mikor félrenyelte a savanyú bort.
– Igenis a tengerhez! Ne nevess ki! – veregette barátja hátát Sanyi.
Hátukat az aluljáró hideg falának döntve ültek egy ócska matracon. Itt volt a törzshelyük. Megtűrték őket, csendes hajléktalanok voltak, akik soha nem keveredtek semmilyen zűrbe. Nem loptak, nem kéregettek, inkább kukáztak. Hosszú szakállt viseltek mindketten, fésületlen, borzas hajuk a vállukig ért. Szedett-vedett ruházatukon megszámlálhatatlan folt éktelenkedett.
Hideg volt az idei ősz… Sanyinak sikerült egy bélelt mellényre szert tennie, míg Feri több vékony réteget húzkodott magára. Ami éppen a kukából előkerült. Festék-pecsétes munkásnadrág, megnyúlt melegítő, lyukas zoknik és cipők. No, és volt egy nagy kincsük: egy paplan! Kissé hullatta a belsejét, de jól melegített a fagyos éjszakákon.
* * *
A két férfi barátsága egy verekedéssel kezdődött.
Ferinek volt egy kis területe, ahol elsőbbséget élvezett a kukázásban. Nem volt könnyű feladat megszerezni, és elfogadtatni a többiekkel, hogy nekik csak a maradék jut. Gyakran használta az öklét, ha ellenszegültek neki. Viszont megvolt az a jó tulajdonsága, hogy amikor olyat talált, ami neki nem kellett, szétosztotta sorstársai között. Így aztán végül egyfajta tiszteletre tett szert a többiek előtt. Belenyugodtak: ha Ferivel nem kukacoskodnak és békén hagyják, nekik is csurran-csöppen valami.
Egy borongós, őszi napon azonban megjelent Sanyi a környéken. Egyenesen Feri területére tartott, nyitogatta a kukákat, nylon zsákja már szépen telt. A többi hajléktalan izgatottan, balhét szimatolva figyelte a jelenetet. Feri a koszos, összefirkált falnak dőlve, mellén összekulcsolt kézzel nézte a másik nyomorultat. Mikor az elégedetten távozni készült, szétterpesztett lábakkal eléállt.
– Köszönöm, hogy összegyűjtötted nekem a mai adagot te seggfej! – mosolya hideg volt, mint a jég. – Kérem a zsákot, de gyorsan! Ide vele kisköcsög! – kiáltott harsányan a másikra, és feléje nyújtotta üres kezét. Az meglepetésében önkéntelenül hátralépett, és háta mögé dugta a zsákot.
– Na de… Na de ezt én gyűjtöttem! – mondta hetykén.
– Igen te, de ez barátocskám az én területem. Ide vele vagy szétrúgom a golyóidat! – lépett fenyegetően közelebb.
– Elmész te a bánatos francba! Eszem ágában sincs odaadni! Mondtad volna előbb, akkor nem kotrom elő neked a koszos, büdös konténerekből a cuccot! Nem adom! – makacsolta meg magát Sanyi.
Feri barátságosnak éppen nem mondható mosolyt küldött felé, majd egy hirtelen mozdulattal állon vágta. A másik férfi egyensúlyát vesztve dülöngélt pár lépést.
– Megállj csak te büdös görény! – jajdult fel, majd megrázta szédülő fejét és rúgásra emelte a lábát. Feri felkiáltott fájdalmában, mert sípcsontján találta a rúgás. Az egyre növekvő, rongyos tömeg közepén a két férfi egymásnak esett. Egy idő után mindketten véresen, lihegve dőltek el a földön.
– Kicsi vagyok, de gyors, ezt jegyezd meg, és velem ne kötekedj te behemót bunkó! – suttogta Sanyi.
– Van egy ajánlatom! Minden nap eljövök ide. Megosztozunk azon, amit találunk. Helyette én is megmutatom neked az én kis aranybányámat.
– Aranybánya! –röhögött gúnyosan Feri – Na, arra kíváncsi vagyok, te kis légypiszok!
Nehézkesen feltápászkodott. Kíváncsivá tette a másik ajánlata.
– Holnap reggel kilenckor itt legyél! – mondta ellentmondást nem tűrő hangon, majd sziszegve a fájdalomtól elbicegett.
Sanyi is felállt, vérző orrát törölgette.
– Itt leszek! Tőlem nem olyan egyszerű megszabadulni! – kiáltott a másik után, majd elindult az ellenkező irányba. Alakját elnyelte a lassan leszálló, késő délutáni, őszi köd.
|
|
| |
|
| "naiva: Elmegyek a tengerhez (részlet) " | Belépés/Regisztráció | 2 hozzászólás | Search Discussion |
|
| | Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért. |
|
|
|
|
|
Re: naiva: Elmegyek a tengerhez (részlet) (Pontok: 1)
- winner Ideje: Június 03, péntek, 22:27:28
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | | Az jutott eszemben, hogy vajon egy hajléktalan mit tenne egy ilyen szituációban? Az is lehet, hogy elmenne a tengerhez. |
|
|
|
|
|
|
