Samway: Csendes alkony
Dátum: Szeptember 21, szombat, 18:55:41 Téma: 155. szám
Nesztelenül talált rám a csendes alkony,
a pamlagon ültem s vártam rád szótlan,
szürke magányt öltött magára a szoba,
a nagy falióra rótta útját szemközt nekem,
én számoltam a súlyos ólomlábú perceket,
az idő múlásával kedvem lassan odaveszett,
hiszen tudod kedvedért történt minden, és
vettem fel legszebb ruhámat, a fodrosat,
melyben keringőztünk együtt oly sokat,
hányszor súgtad fülembe a szép szavakat,
te vagy a legszebb nekem, úgy fáj soroltad,
ha a nap elmúlik, hogy arcod nem láttam,
gondolatom vigaszt keresve menekül,
üldöz a múlt minden megélt perce veled,
szeress vagy meghal vele törékeny lelkem.
|
|