Grigo: Itthon
Dátum: április 19, szombat, 06:44:31
Téma: 166. szám
Ültem egy padon, és néztem a várost,
évekre megállt benne minden óra,
poros volt, megkopott, öreg és ráncos,
pont olyan mintha el sem mentem volna.
Szemerkélt az eső, egy víztócsából
visszanézett rám egy ismerős alak,
a tűnődő hajnali félhomályból,
előbukkantak lassan a házfalak.
Elindultam, ahogy gyerekkoromban,
mikor délután iskolából jövet,
zsebre dugott kézzel, elgondolkodva,
házunkig rugdostam egy lapos követ.
Mint aki járni tanul, nem siettem,
sétáltam a Körúton a fák alatt,
visszatettem a helyére szívemet,
és haza vittem elvesztett árnyamat.
(Grigo Zoltán)
|
|