blue: Télben
Dátum: Október 24, szombat, 09:26:12 Téma: 186. szám
Nincs annál szebb a télben,
mikor ezüsthomállyal köszön az éj
és hópelyhek szállnak dunna alól
az ég márványló liliomszegletén.
Hiányzol - suttogom magam elé halkan
az utcai lámpa didergő fényénél,
s királyi palástként terül rám
a csillogó, hideg fehérség.
Nincs annál szebb a télben,
mikor udvaros holddal köszön az éj
és a fal halovány árnyán
ránk mosolyog az óarany ridegség.
Nézd - nyújtom tenyerem feléd
ahol a kristálycsillag gyenge teste,
úgy olvad el a meleg leheletre,
mint a könnyemmel keveredett festék.
Nincs annál szebb a télben,
mikor érezhetem kezed melegét
s mosolyodon át láthatom
a képzeletünk fodrozódó víztükrét.
( Nagy Gabriella )
|
|