csega: A sör végzete
Dátum: November 24, kedd, 07:44:45 Téma: 188. szám
Gyere hozzám KOZEL, hadd áruljam el,
nem KŐBÁNYÁn születtem, nem ott nőttem fel.
A pletyka terjed,
hogy ami erjed,
annak megiszom a levét,
(és) SOPRONtól KARLOVACig,
BORSODtól OTTAKRINGig
♫ félik majd utódaim nevét ♫
Pedig badarság ez is, egy szép nagy adag,
csak jó sört iszom, aztán ami marad.
De megvallom, az alkohol rontja az épségem,
mert ha részegen hazatévelygek, elver a szépségem.
De nem haragszom rá, nem gonosz a drágám,
ő is csak egy házi érlelésű SÁRKÁNY.
A GUINNESS rekordom húsz csapolt korsó,
nem sörhas ez rajtam, hanem bulihordó.
Fizetéskor a prémiumom a kocsmában költöm,
nem _iszom_ a sört, csupán áttöltöm.
Ha csak pár tallérom van, TALLÉROSt veszek,
ha zárva a kocsma, eTIKETTES nem leszek.
Az ajtóban toporgok, mikor nyit a söntés,
a pultos tölt, és kezdődhet az öntés.
[Egy korsó hideg sörhöz:]
A te nedved az, amit a testem óhajt,
párás tekintet tükröződik rólad.
Érzem, hogy nedvesedsz, ha hozzád érek,
ne haragudj, kérlek, ha a fenekedre nézek.
Öblös test, kerek száj, erre izgulok,
ne habozz, csússz, irány a mély/torok!
(Csengődi Péter)
|
|