Fullextra.hu - Almasy: Bikaviadal

Elnézést, kicsit hosszú, de nem lehet részletekben elmondani.
Tehát „mélylevegő”.
Ami kimaradt a „Műsorok”-ból.

Háromszor voltam Spanyolországban.
A második alkalommal barátom elvitt egy bikaviadalra Granadában.
Nem tudom egyáltalán megírjam-e a bikaviadalt.
Az erős idegzetűek számára valóban szórakozásnak látszik.
Pedig nem az. Kíméletlen és kegyetlen állatkínzás.
Ahhoz hasonlíthatnám, mikor a kisgyerek már csak kíváncsiságból is
egyesével leszakítja a bogár lábait.

Nemes Gyurival együtt fociztunk az MTK ifiben.
Vetélytársak, mindketten csatárok voltunk
Az edző hangulatától függött, aznap melyikünk játszhatott a meccsen.
Gyuri egy évvel idősebb volt, kiesett az ifiből.
Ettől kezdve barátok lettünk.
Gyuri ezután a felnőtt második csapatban szerepelt.
Megnéztük egymás meccseit és drukkoltunk egymásnak.
Én abbahagytam a focit.
Gyuri pedig először Izraelbe, majd később Spanyolországban focizott.
Jól szerepelt, meggazdagodott.
Spanyolországból írt nekem egy kedves levelet, melyben állandó meghívást ajánl részemre.
Talán kéthavonta levelet váltottunk. Persze csak pár évig és egyre ritkábban.

Már 45 éves voltam. Második házasságomat „viseltem” és volt egy 1 éves kisfiam.
Gyuri váratlanul megjelent Pesten. Megkeresett üzletemben.
Nagyon örültünk egymásnak.
Több estét velünk töltött és élvezte Budapestet.

Jövő nyárra meghívott Madridba és én el is mentem.
5 napot voltam Náluk és ahogy mondják, a tenyerén hordott.
Harmadik nap Granadába autóztunk,/ egy remek BMW.-je volt / kimondottan a Bikaviadalra.
A jegyet Gyuri már Madridban megvette.
Hajnalban indultunk. Gyuri Granadát is meg akarta nekem mutatni.
A különlegesen gyönyörű várost, az Alhambrát, a Háremet és még a viadal előtt magát az Arénát.
Az Aréna, mint létesítmény hatalmas területen volt.
A bikáknak istállók, legelőhelyek, karámok voltak fenntartva.
Megnézhettük közelről a bikákat a karámban.
Gyönyörű ápolt állatok voltak, békésnek tűntek.
Az Aréna küzdőtér kör alakú, két vagy háromemeletes tribünnel. Átlag 20.000 férőhellyel.
A kör alakú belső tér enyhén homokos, de kemény föld.

5 órára volt hirdetve az első viadal, de fél ötkor már teltház volt.
Három Matador volt meghirdetve és hat bika.
Egy Matador két bikával küzd meg, persze nem egyszerre.
Nagyon jó helyünk volt, a díszpáhollyal szemben.
Öt órakor megszólaltak a harsonák. Majd a zenekar a spanyol himnuszt játszotta.
A közönség felállva énekelt a zenekarral.
A zenekar állandóan jelen volt. Indulókat és a viadal alatt, aláfestő zenét játszott.
Dobszólókkal és különböző hanghatásokkal kísérte az eseményeket.

Bevonultak a „szereplők”.
Két felcicomázott lovas volt a felvezető.
Majd a három Matador következett.
Gyönyörű, zöld alapon aranymintás Torreádor öltözetben.
Őket követte tánclépésben 3-3 Banderillero, szintén díszes, de vidám jelmezben.
Kezükben két színes, fellobogózott szalaggal ékesített, hosszú vékony, kampós lándzsával, ezek voltak a Banderillák.
Majd háromszor három lovas érkezett.
A Picadórok.
Kezükben hosszú vastag lándzsa.
Lovaik bokáig, fából készült páncéllal voltak körülvéve, védve a bikától.
Egy lassú kört vonultak, majd elhagyták az Arénát.
Talán két perc szünet és néma csönd.
Ekkor a díszpáholyban az elnök meglobogtat egy fehér kendőt.

És beengedik a „bikát” .
A közönség felordít, Ujjong. A zenekar is.
A bika beront, majd megtorpan és szemmel láthatóan kíváncsian körülnéz,: „hogy hova is kerültem.”
Megjelenik egy Banderillero aranysárga kendővel.
Meglengeti a bika előtt.
A hatalmas állat gyanakodva nekiront a kendőnek.
A Torror többször is elrántja előtte, majd visszavonul.
Megkérdeztem barátomat, ez mi volt.
Ez volt, mondja a kóstoló.
A Matador így mérte fel a bika mozgását, fordulékonyságát.

Ekkor a három felpáncélozott lovas Picadór váratlanul, alattomosan ráront a tébláboló bikára.
Felizgatják, támadásra késztetik. A bika nekik ront.
Ekkor vastag lándzsájukkal többször beleszúrnak a bika tarkójába.
Ezzel komoly fájdalmat és vérveszteséget okozva, tudatosan legyengítik az állatot. Még a mozgásában is.
Majd büszkén visszalovagolnak.
A bika a fájdalomtól lassú futásnak indul.
Előrohan a három Banderilerro. Két színes szalagos, kampós lándzsát, Banderillát döfnek a bika hátába, összesen hatot.
A zenekar őrjöng.
A bika most már dühösen üldözőbe veszi kínzóit.
De ők gyorsabbak és vidáman cikázva az Arénát övező védőfalhoz rohannak és védett területre ugranak.
Csend.
A bika visszatántorog a terület közepére, minél messzebb kínzóitól.
Azt gondolja. amit Királyhegyi Pali bácsi mondott a haláltáborban,
mikor az egyik SS legény félig agyonrúgta:
Na, most lett elegem az egészből.

De, most jön a Matador, a Torreádor. A zenekar szerelmes.
Hősünk egy vékony rúdon, egy kb. egy négyzetméteres vörös posztót lebegtet, maga előtt tartva a bika szeme előtt.
Bikánk először méla undorral rohan a vörös „csalinak”, s a posztót rázó Matadornak.
Aki szinte tánclépésekkel kerüli ki az ütközést, maga mellett, karja alatt elengedve szerencsétlen bikánkat.
A bika csak a vörös posztót döfködi.
Ezt többször is megismétlik és a közönség minden sikeres elhajlást „ollé” ordítással jutalmaz.

Talán 15 percig tart ez az ügyességi bemutató.
A bika egyre vadabb, de láthatóan fáradtabb lesz.
Ekkor a díszpáholyban megint felmutatják a fehér kendőt.
Ez azt jelenti, hogy a Torreádor ölje meg a bikát.
Csend.
Hősünk a vörös posztót tartó rudat, egy hosszú vékony, nagyon éles, acél kardra cseréli.
A vörös rongyot többször meglebegteti az állat előtt.
A bika rátámad, ekkor, ha sikerül, a legjobb pillanatban,
a Torreádor egyetlen tökéletes döféssel szíven találja.
Az állat egy másodperc alatt összerogy és meghal.
A nagyérdemű közönség percekig, ujjongva, átszellemülten, önkívületben ordít.
A zenekar felrobban, diadalmas tust húz!!
A Torreádor minden irányban meghajol, fogadja az elismerést.

Megjelenik egy szamár húzta trail, rárögzítik a bika tetemét.
A boldogan ordító és tapsoló közönség előtt, a csacsi kihúzza az Arénából.

Persze ez nem mindig sikerül ilyen tökéletesen.
3 Matadorunk volt. Hat bikával küzdöttek, egymást váltva.

Háromszor tudták egy döféssel megölni szerencsétlen állatot.
Két alkalommal többször is beleszúrt főhősünk, hogy a bika kiszenvedjen

A legutolsó viadalt a bika nyerte.

Schlusspoénként a végére hagyták a legjobban kedvelt és dicshimnuszokkal övezett fiatal torreádort.
Valóban hosszú, látványos és izgalmas táncot járt a meghirdetett, legfiatalabb bikával.
A közönség egyfolytában, győzelmi tébolyban „ollézott”.
De a bika hirtelen, egy nem várt irányú lépésre váltott.
Két szarvával elkapta a meglepett Matadort, s a levegőbe dobta, háromszor is.
Hátborzongató látvány volt.
A bika már kétszer is átgázolt imádott hősünk felett.
A Banderilerrok azonnal berohantak és megpróbálták elterelni.
A kijárati kapuhoz irányították, nem kis ügyességgel.

Berobogott egy készenléti mentőautó a sérült Matadorért.
A bika élve megúszta és elismerésként visszakerült a csordába.

Este tudtuk meg a TV,- ből, hogy megsérült hősünk, több csonttörést szenvedett, de nincs életveszélyben.
Gyógyulása után továbbra is küzdeni akar a bikákkal.
Gyuri barátom azt mondta, hogy már több alkalommal volt bikaviadalon,
de ilyet, hogy a bika győzzön, még nem látott.
Szerencsés vagyok, hogy ezt a ritka balesetet láthattam.
Köszönöm, boldogan lemondtam volna róla.

Hát ilyen a bikaviadal, amint az elején is mondtam.
A bogarat kíváncsiságból megkínzó gyerek játéka, felnőtt korában.
Szerintem kicsit szégyellhetjük magunkat érte.

Azért a Gladiátorok küzdelme a római birodalomban is……. Na, nem folytatom.

(Almásy Béla)