Fullextra.hu - Kerlac: Heti beszéd VII.

Nyissunk új kapukat a Főportán!

Úgy érzem, eljött az idő, hogy a cikkek írói körét kibővítsük.
Figyelmes olvasóink már tapasztalhatták, hogy szívesen fogadjuk élményeiket országhatáron innen és túl.
Egy ízben olvashattatok egy különlegese kulturális élményről is beszámolót; ez volt az Olvasónapló.
Ezek a sorozatok folyamatosan jelen lesznek.
Ha úgy érzed, utazási és/vagy olvasói élményeid érdemesek arra, hogy a Fullextra kiemelt kulturális lapjában, a Főportában megjelenjenek, írd meg, és küldd el!
Nyitottak vagyunk, ne aggódj.
A mi célunk az, hogy a nagyvilággal, hazánkkal és az irodalommal kapcsolatos, személyes emlékeket tárjunk Magyarország legnagyobb kulturális portálja elé.

A heti válogatásból az egyik kiemeltünk: Bató Boglárka (Bogika) Netszerelem c. prózája, melyhez Si alkotótársunk írt egy kedvcsinálót.

"Bató Boglárka Netszerelem című írása a szokásos netes ismerkedésből indul...
Mindannyian keressük a megértő társat, barátot, akinek öröme a mi örömünk, fájdalma a mi fájdalmunk, aki megért, vigasztal és csodál, akitől megkapjuk mindazt, ami valóságos életünkből hiányzik. Több ilyen kapcsolatból született már tartós, sok évre szóló barátság, szerelem, néha még házasság is. Gyakoribb eset, hogy a fórumokon társalgók a nicknév és az olvasott szép szavakhoz saját fantáziájukat is hozzászövik, beleálmodják mindazt, amire vágynak. Egyszercsak lehull a lepel és a szépszavú költő goromba, önimádó fráterré változik, a tündérlányból előbújik a korosodó háziasszony. Mindez a szokványos eset adja Bató Boglárka írásának hátterét. Szinte mindannyian alá tudnánk támasztani konkrét példával... de ne menjünk tovább, olvassuk csak végig a netszerelemről szóló írást! A szerző olyan megdöbbentő csattanót tartogat számunkra, ami minden eddigi tapasztalatunkat felülmúlja."

Enigma: Szirmokon aludtál c. versét pedig Anna1955 ajánlja a figyelmetekbe:

"Enigma verse már a címével megfogott. A „szirmokon aludtál” annyira puha, simogató, kedves. Megalapozza a hangulatot az olvasáshoz.
Ez a lágy dallam az egész versre jellemző. A költő mély érzelmek sokaságát vonultatja fel, mint egy gondolatot, az alvó kedvesről merengve.
Egy szerelem lecsengése, melyben az átélt éjszakák felidézése ébredés is egyben.
Amikor az érzelmek lángolnak, ugyan elfedhetik a valóságot, de sokáig nem pótolhatják azt a kötődést, melyhez két ember kell.
Enigma csodálatos finomsággal, szinte suttogva tárja elénk az elhidegülés kínját, mikor már nincs tovább.
Ez a vers józan búcsú egy szerelemtől, de a költészet minden értékével.
Fantasztikus élményt jelentett az olvasása számomra...."