Lacoba: Szeretem a mai estét
Dátum: Március 20, kedd, 20:22:04
Téma: 10. szám
...
...Nem sírtam ma sem, vágyam sem könnyezett...
S - bár - a derű kikerülte bólintásom, mégis
magához intette a hónom alá csapott kacajt...
Puhára szántott tenyeremben percekig dédelgettem.
Örömszárnyára apró rózsákkal hímeztünk önfeledt
órákat, s - széljegyzetként - szívünk sem hagytuk le
a közös örömünk fogasáról. Mind. Hiszen nem
jegyezte számtan az adok, vagy kapok súlyát...
Esteledik. Már felrázta vánkosát a
– nem volt hiábavaló – fáradság...
Szeretem a mai estét... Már nyugodtan cserregnek az
elült napok, magukhoz ölelik a megannyi jót,
melyet tőletek kaptam - a csillogó arcokat...
Látjátok!? Miként kacsintanak a csillagok?
Lehet, összesúgtak hátunk mögött az istenekkel,
hogy tarisznyánk ne sírhasson pogácsa után.
Szeretem a mai estét... De... Nem is, mert a
holnap szürke reggelt ígér. Hanyagul.
Vasárnaptalan vasárnapot.
...Öreg az este. Fésűje égig érő fáról
mereng, hová a lelkünk is felér. Andalít.
Egy apró álom hazatalált...
|
|