kerlac: Heti beszéd VIII.
Dátum: Március 20, kedd, 22:30:07
Téma: 10. szám


A Főporta jubilál.





A héten a 10. számot olvashatjátok.
Érzésem szerint kezdi beváltani a hozzá fűzött reményeket.
A legfőbb célunk olyan válogatást nyújtani a Fullextra irodalmi értékeiből, amely hétről hétre reprezentálja azt a mérhetetlen értéket,
melyeket Ti alkottatok.
Nem mindegy persze, hogy hányan olvassák összeállitásainkat.
A statisztikák azt mutatják, hogy sokan.
Nincs okunk elbízni magunkat, de örömünkre szolgál a kedvező fogadtatás.
Továbbra is megteszünk mindent, hogy a Főporta mint igényes és sokoldalú olvasnivaló verjen gyökeret a portál köztudatában.

Mozgalmas hetet tudhatunk magunk mögött.
A legfontosabb esemény a Salgótarján-Zagyvaróna vendégségében töltött, maratoni Fullextra találkozó.
Több cikket is olvashattok a rendezvényekről.
Mi a találkozó szervezőjének, házigazdájának, Lacobának oly módon mondunk köszönetet, hogy az alkalomra írt versét számunkban is olvashatjátok.

A hét válogatásához Captnemo írt ajánlásokat.

Földi László (Lacoba): Szeretem a mai estét...

Amint az köztudott, a márciusi Szalon négy napos rendezvényét Salgótarjánban tartottuk.
Földi László (Lacoba) volt a fő szervező. Hogy nekünk, akik ott voltunk, mit jelentett, arról
a Fórumban olvashattok. De hogy a szervezőnek? Versben írta meg.
A közösség, az együvé tartozás érzése e napokban mindannyiónkban felfokozódott.
Hogy ír erről Lacoba?

"Örömszárnyára apró rózsákkal hímeztünk önfeledt
órákat"
Nagyon találó ez a mondat. Az öröm, a mosoly rózsaként ült az arcokon.
És nézzük csak, mint vall a saját érzéseiről:

"Esteledik. Már felrázta vánkosát a
- nem volt hiábavaló - fáradság... "

"Már nyugodtan cserregnek az
elült napok, magukhoz ölelik a megannyi jót,
melyet tőletek kaptam "
Úgy hiszem, sokunk érezte már ezt az érzést, miután az a bizonyos
"kellemes fáradtság" érzése telepedett pillánkra. És A költő, író,
kinek megannyi fáradságos napja nyugodott le az utolsó talis nappal,
megköszöni, hogy adhatott! Nagy szív, nemes lélek.
És még valami... Amikor a másnapra gondol, annyira találón,
annyira szépen fogalmazza meg:

"a holnap szürke reggelt ígér. Hanyagul.
Vasárnaptalan vasárnapot."
Gyönyörű vers. Aki még nem volt egyetlen találkozón, talán (és remélem igen!)
kedvet kap, hogy legközelebb részese legyen egy ilyen csodának.
Javaslom, mindenki olvassa el. Gazdagabb lesz általa. Köszönjük Lacoba!


omikron: Az est csendjével szemedben

Annyira nem kellene, hogy így legyen, mégis olyan természetes,
ahogy Omikron a versét indítja:
"azt mondod
fájdalom ...
én
azt mondom
szerelem ..."
Valóban, legtöbbször együtt jár, egy tőről fakad e két vérszín virág.
Áldjuk és átkozzuk. És ezt a költő olyan szépen mondja el, hogy
az ember akaratlan is lehalkítja belső hangját, amikor olvassa
e sorokat, azt hiszem:
"ezerszer letérdeltem
már
és ezerszer elrebegtem ...
imám"
"most fogadj be"
Van-e, lehet-e szebben mondani, kérni szerelmet, mint így?
Aligha hiszem.
Talán az utolsó sorokkal a vers írója még csitítani akarja
mintegy önmagát is, kedvesét is, a sorokkal fejezi be versét:
"lágyan
ajkaidra helyezem
csitító
tenyerem"
Én talán Omikron egyik legjobban kiforrott, legszebb
versének mondanám e remekművet.





Az írás tulajdonosa: Fullextra.hu
http://www.fullextra.hu

Az írás webcíme:
http://www.fullextra.hu/modules.php?name=News3&file=article&sid=174