Kankalin: Komoly szonett
Dátum: Július 07, péntek, 10:36:42
Téma: 218. szám
Komolyra vált a szó, hatalma vértez,
ám az Éden édes íze most megöl.
A szív kevés, az ember értve érez,
és a semmiben suhanni sem gyönyör.
Ma még a lélek árnya vív csatát,
üzen egy átok által írt dalon,
hol ledönt a szél is és a csúf halál,
kitér az útkanyar s az oltalom.
Csak ne sírna itt belül, ne omlanék,
Te Titkos Álom, Ékes Szóvirág…
Ne fájna úgy dalod, ne fájna lét,
ne győzne öntudat, ha győz, mi bánt.
Kapaszkodok tovább ezer körömmel,
beléd kapaszkodom, dacolva földdel.
(Horák Andrea)
|
|